Jászberény város címere

Jászberény címere álló, halfarkú reneszánsz pajzs, melynek kék mezejében hurkot formázó aranyos szíjon hangtölcsérével balra forduló arany jelkürt lebeg. A pajzs felső élén szembeforduló, vörös bélésű, aranyos szegélyű, aranyos hálódíszítésű és pántozatú tornasisak helyezkedik el, nyakában aranyszalagon aranymedalionnal. A sisakot kettős abroncsú, ötágú, gyöngyökkel dúsan ékesített arany leveles korona díszíti. A sisakdísz: balról jobbra nyúló arannyal mintázott fekete páncélzatú vágott jobb kar, kezében balra megdőlt arany kettős keresztet tart. A foszlányok: jobbról kék és arany, balról vörös és ezüst.

Jászberény város
Kép: >gu®iga56<Panoramio

A jelkép megalkotói az ún. jász-kürtöt helyezték pajzsukra. A hagyomány szerint ezt a X-XI. századi, bizánci eredetű, dúsan faragott elefántcsont kürtöt a kalandozások korában Lehel vezér zsákmányolta vagy kapta ajándékba a magyaroknak adót fizető bazileusztól. Kortárs legendaíró beszéli el, hogy midőn Lehel megharsantotta "az egész sereg előtt ismeretes kürtjét, annak hangjára az egész had sietve megbeszélésre gyűlt". A népmondát is feldolgozó krónikások pedig tudni vélik, hogy a fogságba esett és halálra ítélt Lehel ezzel a kürttel sújtotta agyon "Konrád császárt" . "Jászberényben - írja Petőfi is - Még megvan a kürt csorba élivel, Mit megcsonkított a császár fején a Győzötten is még győzelmes Lehel." (E sorok természetesen a gazdag gyűjteménnyel rendelkező Jász Múzeumnak is emléket állítanak).

A kék mező idézi a végtelen térséget, melyen hajdan a jászok pásztorai, gulyásai, csikósai legeltettek, s amely a török időkben tovább bővült az elpusztult, elnéptelenedett falvak területével, határaival. Az egykori híres pusztai élet mementója a város ismert juhász-szobra, de a pásztorok védőszentjének emelt Szent Vendel-szobor vagy akár az időjárás-jósló szenteknek (Orbán, Donát, Medárd) állított szoborcsoport is. A kék egyébként, mint a vizek jellegzetes színe, ugyanakkor megjeleníti a régi határ vizenyős, mocsaras területeit, a Zagyva- és Tarna-folyókat és az Ágó-patakot is.

Jászberény a hagyományoknak az ősök és hősök tiszteletének az Alföldön szinte fővárosa. A kalandozó magyarok előtt éppúgy tisztelegnek itt, mint ahogy a török-kor harcosainak emléket állítanak, a jászkun huszár szobra éppúgy hirdeti itt az ezeréves dicsőséget; mint a gyászt, a hősök iránti nem múló kegyeletet, a világháborúkban elesett honvédeknek s áldozatoknak a monumentumai. A sisak tehát joggal díszíti e nemes város címerét.

A korona azt fémjelzi, hogy Jászberény a XIV. század közepe óta a jászság egyik központja, széke. A török időkben khászvárosként befogadta, oltalmazta a környék idemenekült népességét, de felidézi a redemptus öntudatot is. Azt, hogy a jogtalanul birtokossá tett Német Lovagrendtől önerőből váltották vissza területeiket. A redemptio után (1876-ig) a Jász-Kun Kerület székhelye volt, majd járási jogú várossá vált.

A páncélos jobb kar szimbolikusan felidézi, hogy a jászok és kunok a XIII. század második felétől a XV. század elejéig a királyi haderő tömegében meghatározó elemek voltak, de keményen kivették részüket a honvédő háborúkból csakúgy, mint nemzeti szabadságküzdelmeinkből, kiváltképp híresek voltak a legendás jász-kun huszárok. A páncélos kézben lévő kettős kereszt kifejezi a kereszténység védelmében kifejtett harci tevékenységet, de utal a keresztény hitre térés után itt épült középkori templomra, az 1472-ben idetelepült kolostoralapító ferencesekre, a török kiűzése után egyházaikat újjáépítő, hívő helyi lakosokra és a mai hívekre egyaránt.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei