Kisharsány község címere

Kisharsány község címere álló, csücskös talpú pajzs. A pajzsfő vörössel vágott, benne két ezüstszínű levél. A pajzstalpon zöld hármas halom látható. Az ezüstmezőben egy kék színű szőlőfürt látható zöld levéllel. A pajzsot jobb oldalról egy aranyoroszlán, bal oldalról egy aranygriff tartja. A címertartók vörössel fegyverzettek, ezüstszínű levélmotívumon állnak. A pajzs alatt aranyszalagon fekete betűvel a település neve van írva, a szöveg mellett két oldalt egy-egy díszpont.

Kisharsány község
Kép: >gu®iga56<Panoramio

Kisharsány község címerén megtalálható az oroszlán, mely bő jelentéstartalommal bír. Idézi a község legkorábbi történelmét, azt az időt, amikor a terület a tősgyökeres Kán-nemzettség birtoka volt. A sas mellett a legkedveltebb címerállat az oroszlán: a bátorság, a lelkierő és az igazság jelképeként már az ókorban is hatalmi, uralkodói jelkép. Legendás bátorsága, ereje okán a görög és az egyiptomi mitológiában az alvilág őreként jelenik meg. Kisharsány címerében a címerpajzsot tartva az őrállat szerepét tölti be. Jelzi a települést és annak értékeit, hagyományait védő, őrző lakosságot. A kézben tartás átvitt értelemben, a saját ügyek kézben tartását is jelképezi, ilyen értelemben a lakosság önrendelkezésének, az önkormányzatiságnak is szimbóluma. Mindezeken túl az oroszlán - mint harci állat - utal mindazokra a kisharsányi polgárokra, akik életükkel, vérükkel áldoztak hazájukért és szűkebb pátriájukért.

Az oroszlánnal szemben a griff a másik pajzstartó. Ez a fantázia szülte állat a két legnépszerűbb címerállatnak, a sasnak és az oroszlánnak az ötvözete, ez külsőségeiben is megjelenik deréktól lefelé oroszlán, felfelé sas. A griffet már az ókorban is az éleselméjűség és látnoki képesség megtestesítőjeként tartották számon. A magyar népi hitvilág kincsőrző, bölcs madárként ismeri. A heraldika szimbolikájában - lévén a leghatalmasabb földi és legnagyobb égi állat keveréke - a földi hatalom és az égi energia, az erő és bölcsesség, az emberi és isteni természet egyesülését szimbolizálja. A griff az egyházművészetben is helyet kapott, mint égi és földi állat, Krisztus-jelképpé vált annak alapján, hogy párhuzamba állították Krisztus égi származásával és földi működésével.

A szőlő jelképezi a község Siklós-Villányi borvidékhez tartozását, az itt termelt nemes bor értékét. A szőlő mögöttes jelentéstartalommal is bír, mint egyházi ikonográfiai jelkép, Krisztus szimbóluma, Krisztus önmagát is szőlőhöz hasonlította: "Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad, s én benne, az bő termést hoz" (idézet János evangéliumából).

A hármas halom motívum a számmisztikához kapcsolódik. A három a legfontosabb szakrális szám. Ég és föld találkozásából született az ember, ezzel válva teljessé az isteni megnyilvánulás. A három ezért az isteni rendet, s totalitást, s tökéletességet, az Isten-Ember-Világmindenség hármas egységét szimbolizálja, utal a vidéken húzódó hegyekre is. A színezés: a vörös és az ezüst egymáshoz rendelése utal arra, hogy a község Árpád-kori település. Ehhez társítva a zöldet, nemzeti színeinket is idézik.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei