Klárafalva község címere

Klárafalva község címere álló háromszögpajzs, melyet pajzsderékon arany-kék-arany habos pólyák osztanak két pajzsfélre.

  • A felső vörös mezőben jobbra vágtázó aranyparipa, rajta aranyos tegzű aranyvitéz, előre feszített íján villásvégű nyílvesszővel látszik.
  • Az alsó, világoskék mezőben aranyló téglafal fölé emelkedik egy fekete-ezüst ruházatú szembeforduló, enyhén balra néző szerzetesnő, derekán aranyos kötél, feje körül aranyglória, jobbjában hosszú szárú ezüstkeresztet, baljában ezüstös szirmú zöld liliomot tart.
  • A pajzson ötágú (három lomb, két gyöngy), nyitott, zafírral, smaragddal és rubinnal ékesített, arany leveles korona helyezkedik el.
  • A foszlányok jobbról vörös és arany, balról kék és ezüst.
Klárafalva község
Kép: Pixelfoto.hu Kiss LászlóPanoramio

Klárafalva e jelképe beszélő címer (tessera loquens): felhívja a figyelmet arra, hogy vízjárta, dúsfüvű ártéri területe már a népvándorlások korában a nagyállattartó népek kedvelt szálláshelye volt.

  • Egyedülálló régészeti lelete a címerbe foglalt vágtázó lovas, amely egy avar nagyszíjvéget díszített, s vadászjelenete is helyi eseményt örökíthetett meg, hiszen a villás hegyű nyílvesszőt gázlómadarak vadászatára használták.
  • A pajzsderék arany-kék-arany habos pólyái több jelentést is hordoznak. Szimbolizálják azt, hogy a település a Maros-partján fekszik, magas vízállás idején ketté is osztotta a falut. Utalnak ugyanakkor arra, hogy a Marosból egykor aranyat is mostak, illetve, hogy az itt kitermelt homokot a múlt század végi nagyszabású szegedi építkezések idején "aranyhomoknak" is nevezték. Ám arra is emlékeztetnek, hogy Klárafalva templomos hely volt már a 15. században, de a történelem viharai (különösen a 15 éves háború) elnéptelenítették, s csak a 18. században települt újra.
  • Az aranymáz az itt termelt dohány érett leveleinek és a hagyma burokpikkelyeinek aranyló színét idézi. Végezetül: a település patrónájának és névadójának hosszú "aranyhaja" volt, amelyeket Szent Ferenc vágott le a szerzetbelépésekor.
  • Az alsó, kék mezőben Szent Klára alakja látható már szerzetesi ruhában, jobbjában a hit jelképével, baljában a szüzesség attribútumával, amint egy téglafal fölé magasodik. Ez a címerkép felidézi egyik jelentős csodáját: amikor puszta megjelenésével elűzte kolostora falairól és falai alól II. Frigyes császár szaracén zsoldosait. E kép egyben emléket állít a település első ismert pecsétlenyomatának is.
  • A korona a település autonómiájának és méltóságának jelképe.
  • A foszlányok a terület dúsan termő voltát, s lakosainak szorgos munkáját szimbolizálják.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei