Kulcs község címere

Kulcs község címere arannyal keretelt háromszögű kék pajzsban díszített aranykulcs. A pajzsfő két szélén ívelt oldalú latin aranykereszt. A pajzs fölött nyolc (öt látható) ívelt oldalú keresztágú aranykorona. A címer háromszögű pajzsforma.

Kulcs község
Kép: DJ JanikáékPanoramio

A pajzs kék színe többnyire a természetes háttér (égbolt) ábrázolására szolgál. Itt jelképezi a község egyik fő földrajzi jellemzőjét, a Duna-folyót (annak stilizált színével) is.

A fő címerkép, a „kulcs”, mutatja többek között a falu elnevezését. (Szaknyelven: beszélő címer). A többi magyarázat közül az egyik: az Árpád-kori falu templomának zárására használt kulcs településnévvé vált. Szintén a templommal összefüggésben a kereszténység kora középkor óta való helyi jelenlétére is emlékeztet a kulcs tollán lévő kereszt alakú bevésés. A „kulcs” következtetni enged az egykor a településen virágzó szőlőművelésre (nagyszámú pincék és présházak bizonyára díszes kulcsaira is emlékeztet).

A kulcsfej díszítését alkotó lóhereívek és a közepén elhelyezett „heraldikai liliom” a gótika egyes stílusjegyeit hordozzák. Azt a történelmi korszakot idézik, amikor az első írásos emlék született a településről. A liliom - az Anjou uralkodóház egyik címerképe is volt - kifejezetten utal az e családból eredő magyar uralkodókra, elsősorban I. (Nagy) Lajos királyra.

A kereszténység a falu történetében az egyik legfontosabb tény. A falu keletkezése a kereszténység felvétele körüli időszakra tehető. Első okleveles említése egyházi birtokként tünteti fel. Elnevezésében határozottan szerepel a keresztény egyház (Kulcsegyház). Ezt a kétséget kizáró körülményt erőteljesen kívánta megjeleníteni a címerben a tervező. Ezért, és mivel a fő címerkép (kulcs) mellett más elemek alkalmazását a pajzsban nem látta indokoltnak, ívelt oldalú talpas kereszteket tett a pajzs felső részének két oldalára. Keresztény jelkép voltán túl e helyen a kereszt, mint egyszerűségében is nagyhatású heraldikai díszítőelem jelenik meg, a szimmetria igényének is megfelelve.

A pajzs fölé helyezett korona egyben a pajzsban foglaltak megerősítésére és a címer megfelelő egységének kialakítására is alkalmas. A korona többnyire főhatalom, vagyis a szuverenitás jelképe, és annak mindkét értelmezését magában foglalhatja. Tehát a függetlenséget, valamint az uralkodói (és újabban) a néphatalmat. A községre alkalmazva pedig az (egykori és újra elnyert) önállóságot és a népakaratot, amely ezt létrehozta és működteti. A jelen esetben alkalmazott korona-forma nem hivalkodó, mégis impozáns jelkép, továbbá egyedülálló a magyar településcímerek sorában. Ehhez hasonlót viseltek Árpád-házi királyaink ünnepi alkalmakkor, a koronázást kivéve. Az ívelt oldalú keresztek koronaágakként való szerepeltetése a címerkép keresztjeivel összhangban történt, és a kereszténység hangsúlyozására is szolgál. Ez a koronaalak jelképezi a keresztény magyar államot, melyben a falu létrejött, majd évszázadokon át létezett. Jelképezi magát a kereszténységet, a település hajdani egyházi birtok voltát, továbbá a helyi keresztény életet, valamint a helyi közhatalmat és önállóságot.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei