Lajosmizse város címere

Lajosmizse város címere álló, csücskös talpú pajzs. Kék mezejének zöld hármas halmán két, ágaskodva szembeforduló, fegyverzett aranyoroszlán lép egymás felé - bundájuk fekete tincsekkel ékes, farkuk levél formájú bojtban végződik - és fekete függesztő szíjánál tartják a tölcsérével balra mutató ezüst jász-kürtöt, a pajzsfő jobb és bal oldalán egy-egy nyolcágú ezüstcsillag lebeg.

A pajzson vörös bélésű, enyhén jobbra forduló, rácsos ezüst tornasisak helyezkedik el, nyakában aranyszalagon aranymedállal. Az ötágú (három levél között két gyöngy) nyitott, leveles, arany sisakkoronából a címerkép bal oldali, jobbra forduló oroszlánja növekszik, jobb mancsában tartja az említett jász-kürtöt. A foszlányok (mindkét oldalon) kék és ezüstmázúak.

Lajosmizse város
Kép: Rigó Pál Panoramio
  • A pajzs kék alapszíne az idő- és térbeli végtelenséget hivatott kifejezni. A kék egyben a transzcendencia színe is, jelzi, hogy a középkori Mizse településnek már volt kőtemploma, ferences barátok is munkálkodtak a nyakas kunok megtérítésén.
  • A zöld szín a hajdani ligetes legelőket idézi, amelyeken mind a honfoglalás korában, mind a kun és török időkben nagyállattartás, elsősorban szarvasmarha- és juhtenyésztés volt a domináns, de le nem becsülhető a ménesek száma sem.
  • A két harcias oroszlán felidézi, hogy hajdan a város két településből állott. A török adóösszeírók még Mizsét és Lajost is lakott helyekként szerepeltetik, s csak 1596-ban pusztul el végleg. Az oroszlánok által tartott jászkürt már a 16. században megjelenik pecséteken, mint a jászkunok szimbóluma, sőt kapcsolatba hozták Lehel vezér híres mondájával is. A kürt jelkép, amely a lakosság etnikai összetartozásának, függetlenségének és szabadságvágyának kifejezője.
  • A két csillag a két nagy hitközséget, a római katolikust és a reformátust emeli ki. Megint csak az egykori vitézséggel és a hagyományokkal függhet össze, hogy katolikus temploma a szentéletű lovagkirály, a 7. és 8. keresztes had vezére, IX. (Szent) Lajos (1214-1270) pártfogásába ajánltatott.

Lajosmizse a mai nevét 1902-ben nyerte el, 1970-ben visszakapta nagyközségi rangját, 1993-ban pedig várossá avatta a köztársasági elnök. A címer sisakja az elmúlt ezredév, különösen a két világháború hősi halottaira és áldozataira emlékeztető mementó, a korona pedig az önállóság, a helyi autonómia, önkormányzatiság beszédes érzékeltetője.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei