Magyarlak község címere

Magyarlak község címere hasított háromszögű pajzs.

  • Jobb oldalán vörös mező alsó harmadában csúcsára állított háromszög csúcsainak megfelelően elhelyezkedő három lebegő háromablakos, kontyolt tetős ház homlokzata látható, amelyek mintegy talapzatot képeznek a felettük lebegő ezüst kettős kereszt számára.
  • A pajzs bal oldalán zöld halmon, kék mezőben szembenéző, két összekulcsolt kezével kapájára támaszkodó cisztercita öltözetű alak látszik. A zöld halom alatt száraival felfelé fordított hétlyukú aranypatkó található.
Magyarlak község
Kép: gabor95Panoramio

A kettéhasított pajzs szimbolizálja, hogy a mai Magyarlak község két egykori falu, Magyarlak és Háromház egyesülésével jött létre.

  • A pajzs jobb felén ábrázolt három stilizált 20. század eleji parasztház beszélő címerként Háromház községet jelképezi.
  • A pajzs bal oldalán megfestett cisztercita szerzetes azt szimbolizálja, hogy Magyarlak községet a szerzetesrend alapította, az a cisztercita birtok egykori majorjából alakult ki.
  • Az ezüst kettős kereszt jelzi, hogy a korabeli majorok közül itt mindig magyar lakosság élt. A kettős kereszt egyúttal azt is mutatja, hogy Magyarlak és Háromház lakói mindig, a reformáció idején is megmaradtak a katolikus hiten. Hitük, eltökéltségük és összefogásuk bizonyítéka a legnehezebb időkben, az 1950-es években épített templom. A kettős kereszt emlékeztet a templomépítésre, amely templomnak „Szent Kereszt Felmagasztalása” a patrocíniuma. Továbbá arra is utal, hogy Magyarlak az apátság alapításához közeli időben, még III. Béla király uralkodása idején keletkezett (III. Béla használta címerében először a kettős keresztet).
  • Az arany színű patkó arra, a falu lakóinak hősiességét tanúsító legendára utal, melyet Polák Ignác kethelyi plébános leírása alapján Pesthy Frigyes 1864-ben kiadott helység-névtárában olvashatunk. Eszerint Magyarlak lakói a kuruc világban magukat megvédelmezték, és hogy az ellenséget tévútra vezessék, lovaikat visszáról, azaz fordítva patkolták meg.
  • A cisztercita szerzetes kezében tartott kapa utal arra az úttörő munkára, amellyel a település első lakói a lakatlan vidéket kultúrtájjá alakították. A hétlukú lópatkó a Rába-völgyi néphiedelemnek a jót és rosszat megkülönböztető eszközére is asszociál.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei