Balatonföldvár város címere

Balatonföldvár címere álló, köldökében vágott barokk pajzs, felső része hasítással, az alsó ékeléssel osztott.

  • Az 1. számú (jobb felső) és a 4. számú (bal alsó) aranyló mezők zöld halmán fekete törzsű fa zöldell.
  • A 2. számú (bal felső) és a 3. számú (jobb alsó) kék mezőt két habos ezüstszalag osztja, a szalagok felett tízsugarú arany napkorong lebeg.

Az ezüsték zöld udvarán vöröslő földvár sáncfonadéka között, középütt, öt lőrésű, fedett buzogánytorony áll. A pajzs felső élén természetes színű, vörös bélésű, aranypántozatú, szembeforduló tornasisak helyezkedik el, nyakában aranyszalagon aranymedállal. A sisakon ötágú (három levél között két gyöngy), rubinokkal és zafírral ékesített, aranyleveles korona díszlik. A foszlányok jobbról kék és arany, balról zöld és ezüst.

Balatonföldvár város
Kép: BeryllPanoramio

A címer uralkodó mázai - a kék és arany - az azúr eget és a nyári verőfényt idézik. A habos ezüstszalagok a város balatoni fürdőhely és gyógyfürdő voltát egyaránt hangsúlyozzák. Az aranyló napkorong az alapító Széchenyi grófok címerének is ismert motívuma, egyben utal a Miasszonyunk védőszentű kápolnára (Mária a Szentírás szerint a " Napba öltözött asszony "). Az aranymezőben álló fák az 1896-ban felavatott üdülőtelepet és annak hetvenholdas parkját szimbolizálják, amely a hosszan elnyúló árnyas-lombos parti sétánnyal a mai napig is meghatározza a gyorsan fejlődő, 1992-ben városi rangra emelkedett, település természetközeli, ligetes arculatát.

Nem véletlen tehát, hogy 1994-ben Európa-díjjal tüntették ki, 1995-ben pedig a Virágos Magyarországért pályázat első díját nyerte el. A pajzstalp ezüstékjében vöröslő földvár, a címer vezérmotívuma kifejezi azt, hogy itt már a kelta-korban (Kr. e. 4. század) erős földvár állott, ezt az avarok, később a honfoglaló magyarok is megszállták (van 11. századi említése is), és még a 14. században (1358) is említik. A vár előtti zöld tér jelképezi, hogy a török időkben elnéptelenedett, pusztává vált, mégis viruló maradt, s hajdani vára vált az új település névadójává. A sisak e váras településen élők két és félezer éven át vívott küzdelmeit, harcait, a " hely szellemét " (genius loci) idézi fel, a korona pedig a helyi autonómiát jelképezi.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei