Mezőszilas község címere

Mezőszilas címere összetett pajzs, mely csücskös talpú reneszánsz öreg pajzsvágással és hasítással négyelt.

  • Jobb felső és bal alsó kék mezejében négy hullámos aranypólya található,
  • bal felső kék mezejében jobbra forduló arany és fekete (ez részleges takarásban) ágaskodó ló lebeg,
  • a jobb alsó aranymező zöld udvarába természetes színű eke, fekete csoroszlyája és ekevasa mélyed, balra fordulva.
  • A boglárpajzs hasonló az öregpajzshoz, vörös mezejében bíbor tetőzetű, kéttornyú ezüstpalota bíbor toronysisakkal lebeg.
Mezőszilas község
Kép: Lajos GálPanoramio

A címer az ún. beszélő címerek (tesserae loquentes) kategóriájába tartozik. A hajdan Veszprém megyei vidéken, a Bozót-patak és a Sárvíz közén, mocsaras tavak és vízfolyások voltak, erre utalnak a címermezőkben hullámzó aranypólyák. A település már a XV. századból adatolható, első birtokosait is róla nevezik Szilasinak, lakosai a terület adottságait kihasználva főként állattartó, juhtenyésztő életmódot folytattak, később lóállománya is jelentőséget nyer, melyet a címerbe felvett arany és fekete lóalakok szimbolizálnak.

Határát később a vizek szabályozásával termő területté változtatták, a török kiűzése utan egyre nagyobb jelentőségűvé válik a szántóföldi termelés, melyet a jobb alsó, aranyló címermezőben szereplő eke örökít meg. Az előkelő vörös boglárpajzsban lebegő, bíbor tetőzetű ezüstpalota emlékeztet egykori birtokosaira (Szilassy, Esterházy, Zichy stb. család), illetve arra, hogy a török időkben Palota és Simontornya várához tartozott e táj.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei