Nagykónyi község címere

Nagykónyi község címere álló, csücskös talpú pajzs. Kék mezejét felfelé úszó három aranyló hallal díszített vörös jobb haránt pólya osztja meg.

  • Jobb oldalon (részben takarásban lévő) arany, küllős malomkerék fölött karmaiban aranyszablyát tartó, kiterjesztett szárnyú vörös bagoly repül.
  • Bal oldalon lebegő, ötágú (három levél között két gyöngy), rubinokkal ékesített, nyitott aranykoronából aranyos karóhoz kötve szőlőtőke növekszik jobbra lecsüngő vörös fürttel, jobbra és balra hajló zöld levelekkel.

A pajzson enyhén jobbra forduló, fekete bélésű, pántos, természetes színű tornasisak helyezkedik el, nyakában aranyszalagon aranymedalionnal. A sisakra helyezve megjelenik ismét a címerképből ismert korona, melyből fekete törzsű, zöld lombozatú fűzfa növekszik. A foszlányok: jobbról kék és arany, balról vörös és ezüst.

Nagykónyi község
Kép: graziano skyrunnerPanoramio

A címer a település 700 éves múltját idézi. Kialakulásában meghatározó szerepe a Koppány-pataknak lehetett, amelyet már 1055-ben a tihanyi apátság alapító levele említ Füzegy (Fizeg, Fyzeg) néven, a címeren pedig a vörös harántpólya jelképez.

A három aranyló hal felidézi az egykori halbőséget: a török időkben a település a koppányi szandzsák élén álló agának sok száz akcsével adózott halastava után. Ugyancsak a hajdan fűzfával benőtt patakpartot idézi emlékezetbe a sisakdísz fűzfája és az arany malomkerék, amely a vízimalmok és vízimolnárok sokaságára utal.

A szablyával a karmában felröppenő bagoly arra céloz, hogy a régi időkben a település határában állt Bagó-hegyi vár jelentős szerepet töltött be a közlekedés ellenőrzésében (már a XI. században országút vezetett erre), másrészt kiemeli a helybéliek művelődés iránti hajlandóságát. (Nagykónyinak negyven esztendővel előbb volt iskolája, mint kőtemploma).

A koronából növekvő szőlőtőke érzékelteti, hogy a szerémi borvidék török kézre kerülését követően Nagykónyi vidékén is felvirágzott és évszázadokra meghatározó jelentőségűvé vált a szőlőtermesztés. A szőlőből préselt bor, mint a keresztény miseáldozat része, egyben a lakosság vallási érzületét is hangsúlyozza. Az arany szőlőkaró pedig a település nevére utalhat, ugyanis első írásos említéseiben Kulni alakban szerepel, amelynek alapszava a szláv eredetű kul "hegyes karó, kitűző cölöp" jelentésű.

A korona arra emlékeztet egyrészt, hogy a község török utáni újratelepítésében szerepe volt az uralkodónak, I. Lipót császárnak is, másrészt pedig bizonyítja a helység függetlenségét, autonómiáját, önkormányzatiságát is. A sisak szimbolizálja az évszázadok alatt tanúsított hősi helytállást, amely e vidék lakóit jellemezte mindig is, s emléket állít a szabadságküzdelmekben és világháborúkban elesett hősi halottainak és áldozatainak. A foszlányok a mai élet színességét, a virágzó életigenlést és a szebb jövőbe vetett hitet ábrázolják.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei