Nagyveleg község címere

Nagyveleg község címere álló helyzetű, háromszögű pajzs, osztatlan kék pajzsmezővel. A címerpajzs alján látható zöld hármas halmon, természetes ábrázolású, ősmagyar vitéz áll. A fekete hajú és lelógó fekete bajszú harcos honfoglalás kori magyar ruházatot visel. A vitéz ruházata: a vörös hajtókájú térden alul érő fehér (ezüst) köpeny alatt, barna csizma látható. A harcos jobb felé nyíló köpenyét, derékban aranycsatos barna öv szorítja le. A harcos jobb oldalán, az övről két keskenyebb barna szíjon lelógó barna tarsoly látható. Az öv aranycsatjából bal haránt irányban lelógó barna szíjvég a tarsoly magasságáig ér. A vitéz fején aranyvégű veres süveget visel, valamint két varkocsba fogott haját egy-egy kerek aranykorong díszíti. A harcos könyökben hajlított jobbjában, három, hegyével fölfelé álló fekete nyílvesszőt tart. Másik kezében a bal vállára vetett aranymarkolatú fekete íjat fog.

A kék pajzsmező felső részén egy-egy kisebb háromszögű címerpajzs lebeg. A jobb oldali kisebb címerpajzs fehérrel (ezüsttel) és vörössel hétszer vágott. A bal oldali kisebb pajzs osztatlan vörös pajzsmezejében egy stilizált ötszirmú fehér (ezüst) rózsa lebeg. A stilizált rózsa közepére egy vörös szív van helyezve és a szíven egy fekete kereszt látható.

Nagyveleg község
Kép: bicajPanoramio

Nagyveleg ősi honfoglalás kori település, nevének első írásos említése 1230-ból maradt fenn Csák Miklós végrendeletében. Nagyveleg címere ún. mesélő címer, mivel egyedi kompozíciójával és motívumaival elmeséli a község nevét, történelmét, földrajzi fekvését. A máig is élő hagyomány szerint nevét VELEK vezérről kapta, akit ANONYMUS írásaiban többször megemlített. III. Béla király névtelen jegyzője szerint Árpád vezér legnemesebb vitéze volt VELEK, hűsége jutalmául kapta meg a "zarándai ispánságot".

A község címerében szereplő magyar vitéz, a község névadóját VELEK vezért jelképezi, kinek arany süvege jelzi vezéri méltóságát. A zöld hármas halom a község, dimbes-dombos jellegére utaló motívum, mivel Nagyveleg a Bakony-hegység legnyugatibb peremén, a Móri-árok mellett helyezkedik el. A címerben látható egyik kisebb "árpádsávos" pajzs Árpád vezérre, ill. a honfoglalásra utaló motívum. A másik kisebb pajzson az evangélikus egyház címeréből származó "lutheri rózsa" a "második honfoglalásra" utal. A török hódoltság időszakában Kis- és Nagyveleg egyaránt elpusztult. A törökök kiűzését követően 1746-ban a felvidéki Trencsén megyéből, ill. Vas és Veszprém megyéből ide telepített evangélikus családok telepítették újra a községet.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei