Osli község címere

Osli község címere felül kékkel, alul zölddel vágott csücskös talpú pajzs.

  • Felső kék mezejében piros színű tetővel fedett fehér színű templom, melynek jobb oldalán természetes színű lombos fa áll. A templom felett jobbról nyolcágú, aranyszínű csillag, balról ezüsthold díszlik.
  • A zöld alsó mezőben cölöphelyen természetes színű karmos sasszárny, felette ezüstkard. Jobb oldalon három természetes színű nádszál, a bal oldalon ezüsthal látható.
Osli község
Kép: Frank DrebinPanoramio

Osli település első írásos emlékét őrző, 1230-ból származó oklevélen kék és aranyszínű zsinóron függő pecsét nyomai találhatók. Ez a kék jelenik meg a címer felső mezején is (a tiszta égbolt, a remény, a jövőbe vetett hit színe).

  • A címer alsó mezejének zöld színe a község fellelhetően legrégibb pecsétjéből (Sigillum Osli falura-1714) való, mely egy 1778-ban keltezett iraton található. E pecsét pecsétképében zöld dombon álló templomépületet láthatunk.
  • A felső mezőben található csillag és hold egyrészt az égbolt jelképei, szívesen alkalmazott címerelemek a heraldikában. E címerelemek szerepelnek például az Osliban birtokos Kanizsay család címereiben is.
  • A község templomának ábrázolása ugyancsak szerepel különböző alakban - a legrégibb pecsétjeink pecsétképében is egészen az 1800-as évek végéig.
  • A templom mellett álló lombos fa egyrészt a falusi címerek kedvelt szimbóluma volt a 18. és 19. században, ez az ábrázolás látható egyébként Oslinak egy 1878-ból való pecsétjén is. De jelentéstartalom társulhat hozzá a templomot ma körülvevő öreg vadgesztenyék miatt is, melyekről Nehéz Ferenc Osliban közismert és szívesen énekelt dala is megemlékezik.
  • A címer alsó mezejének legmeghatározóbb eleme a karmos sasszárny. Ez az ősi Ols', másképpen Oslu vagy Osli nemzettségnek a heraldikában (címertanban) közismert címereleme. Ők a falu első, ősi telepítői, tulajdonosai, birtokosai. Az ő nemzettségük örökölte a falut évszázadokon keresztül nemzedékről nemzedékre. Nem véletlen, hogy e címerelem megtalálható az Osliban először 1390-ben kápolnát építtető Kanizsay János esztergomi érsek, de a többi Kanizsay vagy éppen az ugyanehhez a családhoz tartozó Viczayak, Ostffyak címereiben.
  • A hal a településre, mint halászfalura emlékeztet. A kard jelentése itt a pusztítás, a falu pusztulása. A törökök 1594-ben megszállták a Rábaközt, s a török pusztítás és bizonyára az azt követő pestisjárvány nyomán a település teljesen kipusztult, a 17. században sem egyházlátogatási jegyzőkönyvek, sem pedig adólajstromok nem szerepeltetik.
  • A nád egy másik birtokos család, a Nádasdyak címeréből került a falu jelen címerébe. Tudott, hogy a Kanizsay család fiágon kihalt, s Kanizsay Orsolyát Nádasdy Tamás vette feleségül, így Osli is az ő tulajdona lett mindaddig, míg őt 1671-ben, a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt le nem fejezték. A falut 1681-ben Lipót császár Esterházy Pálnak adományozta.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei