Öttömös község címere

Öttömös község címere csúcsain csapott, csücskös talpú reneszánsz pajzsfőben vágott pajzs. A pajzsfő vörössel és kékkel kétszer hasított.

  • Jobb oldali vörös mezejében növekvőben levő, balra forduló és néző, fegyverzett egyszarvú (unicornis) található.
  • A középső kék mezőben vörös ékkövekkel kirakott, háromágú, két gyönggyel ékes, zöld bélésű arany leveles koronán ezüstbárány lép jobbra.
  • A bal oldali vörös mezőben bal haránt ezüstpólya fut, felette zöld és aranysávozatú, három korongfüggős afrikai "királyi" korona lebeg, amelyet két szembeforduló elefántagyar között arany oroszlánfej ékesít. A pólyától balra kétágú ezüsthorgony fekszik.
  • A pajzsderekat és -talpat uraló kék mezőben két aranyliliom között természetes színű, fegyverzett csuka (Esox lucius) úszik jobbra, a gerinc közepén fekete kereszttel díszített aranykehely áll. A pajzstalp közepén három, hegyével felfelé mutató ezüst nyílvessző keresztezi egymást.

A pajzs felső élén háromágú, két gyönggyel díszes, nyitott arany leveles korona helyezkedik el. Heraldalakként jobbról ezüstsörényű és -patájú, balra forduló és néző fegyverzett fekete ló, balról pedig fekete sörényű és patájú, jobbra forduló és néző ezüstparipa ágaskodik.

Öttömös község
Kép: WeszyPanoramio

Öttömös címere a beszélő címerek (tesserae loquentes) kategóriájába tartozik, amennyiben jelképével felidézi a település történetének fontosabb eseményeit. Tudományosan megalapozottnak tűnik az a nézet, hogy a népelemek köréből lovasíjászokat kiállító kun Csertán (jelentése csuka) nemzetség szállásterülete e vidéken volt. Erre utal a képben megjelenített csuka és a három nyílvessző a címerképben, részben pedig a pajzstartó lovak. Anjou-kori települtségére (a liliomok jelképezik) a Móra Ferenc ásatásai során előkerült Anjou-liliomos érmék szolgáltattak bizonyítékot.

A török kiűzése után III. Károly 1731-ben Öttömös-pusztát a nagy állatállománnyal rendelkező Szeged városának adta, amely 1836-ig birtokolta azt. Ezt a kort idézi a pajzsfőben Szeged címeréből kiemelt motívum, az ezüstkorona zöld bélésén álló ezüstbárány. Később a Magyar család kezére került a település területe, őket idézi a családi címerük egy motívumára emlékeztető növekvő ezüst egyszarvú.

A pajzsfő bal oldali vörös mezejében az említett család jeles Afrika-kutató sarjára, Lászlóra emlékeztetnek a képek. Ő császári tengerészkadétként (horgony) kezdte pályafutását, majd a főleg elefántcsonttal kereskedő dél-afrikai Bihé királya lett (jelzi a királyi föveg), s ő fedezte fel a Dél-Afrikát észak-déli irányban kettéosztó vízválasztót (hullámos harántpólya céloz rá).

A pajzsra helyezett korona a település autonómiáját, önigazgatását fémjelzi.

A lovak, mint heroldalakok, arra a közel ezer esztendőre tekintenek vissza, amióta bizonyíthatóan az egyik fő foglalkozási ág az állattartás volt, közvetve pedig a ma is döntő mezőgazdasági termelésre hívják fel a figyelmet.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei