Pilisjászfalu község címere

Pilisjászfalu község címere álló, hegyes talpú pajzs, kékkel és ezüsttel hasított mezejében alulról a pajzs tetejéig betolt, homorúan íves oldalú vörös ék létható.

  • A vörös mező alján zöld hármas halom, felette lebegő arany heraldikai liliom.
  • A jobb oldali, (kék) mezőben lebegő, állított, csillagfejű buzogány ezüsttel, melynek nyelét részben takarja az előtte keresztbe tett, balra fordított, lebegő arany jászkürt.
  • A bal oldali, ezüstmezőben lebegő, ívesen kiszélesedő szárú, aljában szegvégű vörös kettős kereszt (mint apostoli kereszt, a katolikus egyházat képviseli).

A pajzsot két oldalról egy-egy, szárukon alul keresztbe tett, arany makktermésű zöld tölgyfaág övezi. A címerpajzs felett lebegő, hármas tagolású, fecskefarok-végződésű, íves aranyszalag középső mezejében feketével a nagybetűs PILISJÁSZFALU településnév.

Pilisjászfalu község
Kép: KiralyLPanoramio

A jászokat, kikről a község a nevét is kapta, a címerben a legismertebb, legelterjedtebb jász motívum, a jászkürt képviseli, valamint a kék-ezüst színpár, mely a kék-fehér heraldikai megfelelője. A jászkürt mellett megjelenik a csillagfejű buzogány is. A buzogány jellemző könnyűlovassági fegyvere volt a három rokon népnek: a jászoknak, oszétoknak és kunoknak. Funkciója az idő folyamán fokozatosan változott, de fennmaradt korunkig. A harcosok fegyvere később a pásztorkodással foglalkozó jászok kezében a farkasok és más nyájat támadó vadak elleni védekezés eszközeként szolgált. Különböző formai változásokon keresztül a múlt század végén Herman Ottó pásztorbotként találkozott vele, századunk húszas éveiben pedig már legénybotként maradt fenn.

A címer hármas halma a község földrajzi adottságait mutatja, a Kis- és Nagy-Somlyót, valamit a középütt elhelyezkedő magaslatot. A hármas halom nemcsak államcímerünk sajátja, kezdettől kezdve eleme a heraldikának. Jelentősége a számmisztikához kapcsolódik, miként a címertanban gyakori hármas motívum-együttesek, hármas pajzsosztások is. A három az egyik legfontosabb szakrális szám. Ég és Föld egyesüléséből létrejön az Ember, ezzel válva teljessé az isteni megnyilvánulás. Két emberből lesz a harmadik, aki fölébe nő a másik kettőnek (a hármas halmok középső eleme mindig magasabb a szélsőknél). A három tehát totalitást, az isteni rendet, a tökéletességet, az Isten – Ember – Világmindenség rendjét szimbolizálja. A legismertebb hármasok: apa-anya-gyermek, múlt-jelen-jövő, a Szentháromság (Atya-Fiú-Szentlélek), a három isteni erény, Krisztus (mint király-pap-tanító). A mítoszoknak, mágikus népi eljárásoknak, meséknek is alapszáma a három: így van három kívánság, három élet, három árva testvér, három próba, s a köznyelvben is három a magyar igazság. Mindezeket a jelentéseket is hordozza a címerben a hármas halom.

A hegynek önmagában is sajátos szimbolikája van. A hegyek égbe törő látványából, valamint feltételezett központi helyzetéből adódóan Ég és Föld találkozási pontjaként Isten lakhelye. Ennek a mitikus felfogásnak az eredményeként alakult ki minden népnél a szent hegy mítosza, hasonlóan a keresztény felfogás Golgotájához, melyen Krisztus keresztje áll. A hármas halomhoz kapcsolódik tulajdonképpen a címer egy másik eleme, az erdőségekre jellemző tölgy, mely tölgyfalevél, illetve címertartóként tölgyfaág alakjában látható. A tölgy egyébként szorosan kapcsolatos az európai népek természetvallásos mítoszaival és művelődésével. Szent faként való tisztelete miatt válhatott később komoly jelképpé, koszorúvá, a latinoknál koronává. Innen került a heraldika kedvelt növényi motívumainak sorába is.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei