Révfülöp nagyközség címere

Révfülöp község címere álló, csücskös talpú pajzs. Aranymezejének kék udvarán aranygombos kék ruhát és fekete kalapot viselő, fekete bajszú révész vörös bárka tatján növekvően állva, vörös lapáttal jobbra evez. A bárka közepéből óriási vörös szőlővessző hajt ki, melyet középütt két zöld levél díszít; jobbra kettő, balra pedig egy hatalmas szőlőfürt terem rajta.

Révfülöp nagyközség
Kép: Imre LakatPanoramio

A címer a település nevét idézi. Kikötőrévét később keletkezett oklevelek szerint a XI-XII. századtól használták, bár első említése 1330-ból származik. A rév az 1548-as török pusztításig üzemelt, majd török uralom után 1752-ben újraindították a rendesi Bárány család tagjai. Egy 1796-ban bekövetkezett baleset után az addig használt kötött hajók helyett dereglyéket alkalmaztak, majd 1912-ben megépült a község modern kikötője.

A keresztény szemléletben Krisztus egyik szimbóluma a burjánzó, bőven termő szőlővessző, s a vörös bor rá utaló áldozati ital. Az aranymező a bőség, gazdagság, hírnév megjelenítője a heraldikában, és Révfülöp esetében ez sokszorosan helytálló.

A címer kékje nyilvánvalóan a Balatont idézi, de a nyugalom, békesség, vidámság színe is. A kék jelzi az üdülőhelyjelleget, a vízi élet gazdagságát, fürdőzés, strandolás, vitorlázás lehetőségeit, paradicsomi állapotát a horgászatnak és a vízi sportoknak, s mindannak, ami széppé, színessé és élvezetessé teheti az életet.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei