Sajószentpéter város címere

Sajószentpéter város címere álló, ívelt háromszögtalpú katonai pajzs, melynek kék mezejét ezüst bal haránt pólya osztja. A cölöp helyén teljes alakú, ezüst papi öltözékű, mindkét kezével nagyméretű ezüstkulcsot tollával felfelé tartva maga előtt, ezüstszakállú, ezüstglóriás, ezüstférfiú lebeg.

A pajzs felső élén zárt, aranyosrostélyú, fekete tornasisak néz szembe, rajta háromágú, nyitott arany leveles koronából arany szőlővessző növekszik jobbról aranyló szőlőfürttel, balról arany szőlőlevéllel. A sisakról kiinduló foszlányok csak a pajzs felső élén terjeszkednek: jobbról kék és arany, balról ezüst és vörös színűek.

A pajzsot két ágaskodó, szembenéző aranyoroszlán tartja mellső mancsaival, a jobb oldali a bal hátsó lábával kék-arany foszlánydarabon lép balra, a bal oldali jobb hátsó lábával ezüst-vörös foszlánydarabon lép jobbra. E két foszlányt homorú ívű ezüstszalag kapcsolja össze, rajta fekete maiusculával a jelmondat: "SVB MAIORVM REFLORET VMBRIS."

Sajószentpéter város
Kép: Géczy IstvánPanoramio

Sajószentpéter szimbóluma beszélő címer (tessera loquens), a maga egyszerűségében fejezi ki a település nevét, és idézi múltját.

  • A kék pajzsmezőt osztó bal haránt ezüstpólya a Sajó-folyót szimbolizálja.
  • A pajzsra helyezett sisak azt szemlélteti, hogy 1438-ban a helység adományként földesúri kezekbe került, ekkor nyerték el Albert királytól a Pálócziak, később pedig a Perényiek, Rákócziak illetve a Szirmayak birtokolták. A török időkben számos, a hódoltságból elmenekült nemes is ide települt. Egyben emlékét idézi a város hősi halottainak is.
  • A sisak fekete színe pedig az élet küzdelmeit festi jelezve, hogy itt volt a Sajó-völgyi szénbányászat központja.
  • A sisakra helyezett korona a település rangját hivatott kiemelni, amely már a 15. században mezőváros volt, később járási székhellyé vált, jelenleg pedig a város címnek örvend teljes települési autonómiával és önkormányzati testülettel.
  • A koronából növekvő szőlővessző aranyló fürtjével és levelével rámutat, hogy e vidéken a szőlőművelés igen nagy múltra tekint vissza. 1503-ban a sajószentpéteriek végzést hoztak boraik árusítása felől, református egyháza pecsétjén pedig jobb kezében szőlőfürtöt tartó férfialak volt látható.
  • A foszlányok arany és vörös mázai is a kiváló helyi fehér és vörös borokra utalnak.
  • A pajzstartó oroszlánok a város felemelkedését elősegítő első földesurak, a Pálócziak emlékét idézik, de a Perényiek négyelt címerének második és harmadik mezejében is ágaskodva lépő, egyfarkú oroszlánok szerepelnek.
  • A címer alatti szalagon szereplő jelmondat (devise) bibliai parafrázis Krisztus mustármagról szóló példabeszéde (Márk 4,32) alapján, amely a legparányibb mag, mégis hatalmasra növekszik s "árnyéka alatt fészket raknak az ég madarai". E jelmondat kettős értelmű, egyrészt a címerkép és a lakosság kapcsolatát magyarázza: "Ismét felvirágzik a nagyobbak árnyékában"; másrészt hangsúlyozhatja az elődök tiszteletét, a múlt öröksége megőrzésének és továbbfejlesztésének szándékát, amikor így értelmezik: "az ősök szellemeit idézvén ismét felvirágzik".

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei