Sárosd nagyközség címere

Sárosd címere csücskös talpú, csúcsaiban csapott, álló pajzs.

  • Zöld mezejében, a pajzstalp magasságában vörös halászcsónak orral enyhén jobbra fordulva lebeg, benne a cölöp helyén jobbra forduló gólya áll.
  • A pajzsfőbe hátulról (balról jobbra) természetes színű, páncélozott, vágott jobb kar nyúl be, kezében kivont ezüstpengéjű szablyát tart.
  • A pajzson természetes színű, aranypántozatú, szembenéző sisak nyugszik, rajta ötágú, arany leveles korona (a három levél két gyöngyöt fog közre) van, mely fölött a sisakdísz megismétli a címerkép egyik motívumát (természetes színű páncélos vágott jobb kar ezüstpengéjű szablyát tart).

A foszlányok - jobbról vörös és arany, balról kék és ezüst - a pajzsközép alá érnek.

Sárosd nagyközség
Kép: Ildikó TatárnéPanoramio

Sárosd címere minden valószínűség szerint beszélő címer (tessera loquens), ugyanis vízjárta vidéke legeltetésre kiválóan alkalmas, ezért legelső írásos említésében - a XIII. században - királyi lovászok (agazones regales) perlekednek érte, néhány évtizedes polgári birtoklás után a hantosszéki kunszállások között leljük (a kunok pedig szintén lovas szolgálatot láttak el).

  • A zöld pajzsszín és a csónak pontosan erre a vizes, dús legelőjű természeti adottságra utal.
  • Kevéssé világos a gólya szerepe, bár egy ilyen helyen gyakori madár lehetett, de az sem lehetetlen, hogy a mezővárossá válás korabeli földesurai (Eszterházyak) nevére asszociált az eszterág (=gólya) címerbe emelése.
  • A páncélozott, kardot emelő vágott kar a katonai vitézségre utal, hiszen a XIII. századból mind a királyi lovászok, mind az ide került kunok, de a volt birtokos Thoman nemesi tagjaitól a Széplaki Bottka családig és az Eszterházyakig számos kiváló katonát adtak az országnak.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei