Sárszentlőrinc község címere

Sárszentlőrinc község címere ezüst háromszögletű pajzs.

  • A pajzsfő közepén, kilencágú sárga színű nap, aminek a közepén helyezkedik el kék körben a fehér Luther-rózsa.
  • A pajzsderék elején három zöld levelű és két kék fürtű szőlőtőke.
  • A pajzsderék oldalán nyolc búzaszálból álló sárga búzakéve, piros szalaggal átfogva.
  • A pajzstalpon négyes tagolású zöld domb, amely alatt három kék folyó hullámzik.
  • A pajzsderék szőlőtőkéje és búzakévéje a pajzstalp dombjain áll.
Sárszentlőrinc község
Kép: Mihály MondovicsPanoramio

A címer jelképeinek értelmezése:

Nap: Utalás Szentlőrincre. Mártíriuma a pecsenyére pirító augusztusi forróság. Jelképe a nap. A naphoz társul a meleg, a száraz, a nappal, a nyár, a tűz, az oroszlán hava, a vasárnap, az aktivitás, a termékenyítő, ill. pusztító erő.

A szív az arany, a gyümölcsök, a kalászosok, a sugaras szirmú tányéros virágok. A biblia is számos párhuzamot von Krisztus és a nap között. A csillaghit évkörén a nap az oroszlán havában, augusztusban ül diadalt a Szaturnusz felett. A győztes szent az oroszlánhavi Szentlőrinc.

Luther-rózsa: Az evangélikus egyház jelképe. A nyolc alapító családot korának legkiválóbb evangélikus lelkésze vezette át az új hazába, és sorolhatnánk a sárszentlőrinci gyülekezet kiválóbbnál kiválóbb lelkészeit, akik aktívan vettek részt nemcsak ennek a kis közösségnek a vezetésében, hanem a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület igazgatásában is. Ezen lelkészek egyikének köszönhetjük az Evangélikus Gimnáziumot, s ezáltal Petőfit. Isten ezen szolgái nélkül nem sok szellemi javakkal dicsekedhetne a falu. Az ő munkásságuknak tisztelegve kerül a falu címerébe a Luther-rózsa, melyet maga Luther Márton alkotott meg, úgy színeiben, mint formájában.

Búza: 1722. július 22-én az addig Györkönyben lakó magyar jobbágyok szerződést írnak alá, mely jogot biztosít számukra a szentlőrinci puszta megszállására. Számban kicsi ez a csoport, mindössze nyolc család. A búza az állandó újjászülető élet, a termékenységet biztosító és megjelenítő szimbólum. A Megváltó földi testének előképe; - kenyér - Jézus teste. Búza - mag - teremtő erő - búzaszem - szemek sora, a kalász - a fenntartó erő - nyolc búzakalász, nyolc család, akik életre keltették a szentlőrinci pusztát nyolc búzaszál kévébe kötve a közösség egybe tartozása.

Szőlő: Egyik legősibb kultúrnövényünk. A minden tavasszal ismét kihajtó növény nemcsak a halál, hanem az újjászületés jelképe is. Az egy tőkéről fakadó két fürt, a közös gyökerekből táplálkozó két kis község, Uzd és Sárszentlőrinc, mely azonos földből, azonos kultúrával, egymást támogatva marad csak életben. Krisztus a termékenység életfája, gyümölcse a szőlőfürt. Szőlőfürt, búzakalász együtt Oltáriszentség bor és kenyér - Jézus teste és vére. A szőlő a földrészek közül Európa jelképe.

Dombok, három folyó: A Sió és a Sárvíz lapálya mellett a hegyhát északi vonulatának felső harmadán fekszik Sárszentlőrinc. Észak-déli irányban a Donát-patak és a Sió háromszögében Uzd. A hegyhát vonulata, mint egy óriás ökölbe szorított kéz, pihen a folyók partján. Igazán nem nagy táj, de az itt élőknek Isten ajándéka, "A világ aranyos szeglete." Költők, írók említik, mint a pannontáj szelíd báját. Vagy ahogyan Illyés Gyula írja a Puszták népében: "... szülőföldben páratlan örökséget kaptam, Egy fél vármegyényit vallhatok magaménak. Ahol a Balatonból csordogáló Sióhoz hirtelen társul szegődik északról a Sárvíz, de mégsem ömlik bele, hanem egy vármegye hosszán két - három kilométernyi távolságban mellette ballag... két oldalt enyhe lankák és szelíd dombok díszével melynek látképe mintha festve volna...ez az én vidékem ..."

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei