Sióagárd község címere

Sióagárd község címere kékkel-ezüsttel-zölddel-ezüsttel-zölddel hullámosan négyszer vágott háromszögű pajzs.

  • A felső, kék mezőben, a cölöp helyén patkós ívű kapuval - melyben az arany zuhanórács félig van felhúzva -, két ablakkal és hatos védőoromzatú ostrompárkánnyal épült arany kapubástya lebeg. Tőle jobbra és balra hasonló, de kisebb (egyablakos és zuhanórács nélküli) arany kapubástya helyezkedik el szintén lebegve.
  • A két hullámvonal közé fogott ezüstmezőt (a heraldikai szabályok szabadabb kezelésével) habos ezüstszalagoknak foghatjuk fel.
  • Az alsó, zöld mezőben jobbra és balra lehajló arany szőlőlevelek között óriási vörös szőlőfürt lebeg.

A pajzsra ötágú, nyitott, arany leveles koronát helyeztek, melyet zafír és rubin drágakövek ékítenek. A korona három leveles ága között egy-egy ág latin keresztet mintáz.

Sióagárd község
Kép: Dr. Pinczés SándorPanoramio
  • A pajzsmező kékje a kedvező éghajlati adottságokat, a vizek bőségét szimbolizálja,
  • az ezüstszalagok a Sió- és a Sárvíz-folyókra utalnak, az általuk közrefogott zöld mező az élet teljességét és folyamatosságát fémjelzi a neolitikumtól a bronz -, kelta - és avar korszakon át a mai napig, s egyben jelöli a magyar, német, szlovák és délszláv eredetű lakosság együvé tartozását, összefonottságát is.
  • A szőlő az agrárgazdaságok eredményességének kifejezője. Aranylevelei mutatják, hogy ez nem mai keletű.
  • A három vár jelképezi, hogy a település hajdan fontos utak kereszteződésében található.
  • A korona kifejezi a község nagy múltú autonómiáját, önkormányzatiságát, köztestületének helyes működését, az ékkövek az intézmények (óvoda, iskola, múzeum, könyvtár, kultúrház, helyi televízió és sportegylet) fenntartásának készségét.
  • A két latin kereszt arra emlékeztet, hogy a kereszténységet kétszer kellett e területen elterjeszteni: egyszer az államalapítás, másodszor a török idők után. Ugyanakkor szimbolizálja, hogy a településen jelen volt a (szekszárdi bencés) szerzetesi és a világi egyház is, utal két templomára, az 1732-ben épült és az 1886-ban felszentelt egyházakra is.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei