Szalánta község címere

Szalánta község címere pajzs alakú, tetején a község neve: Szalánta olvasható fekete nagybetűkkel. A címerpajzsot két oldalról, alulról induló, a pajzs alsó részének formáját követő, tehát hajló, a pajzs felső harmadáig érő babérág fogja körül. A levelek sötétzöldek, széleik és erezetük fekete kontúrral kiemeltek. A pajzs a tárcsapajzs modernizált változata, széle vastag fekete vonallal kiemelt. A felirat enyhén követi a címerpajzs felső homorú vonalvezetését. A pajzs a hasított pajzs (függőleges osztás) és a vágott pajzs (vízszintes osztás) kombinálása.

A pajzs felső harmada sötét sárga színű. Benne fekete számokkal három évszám, növekvő sorrendben: 1240 (az írott forrásokban való megjelenés éve), 1332 (először jelzik a helyi plébánia létezését, tehát ekkor a település már jelentős hely), 1804 (a jelenlegi templom építésének esztendeje). A három évszámot, címertanilag, helykitöltő pontként is, két piros-fehér színű rózsa választja el egymástól. Ez a szimbólum Szalánta első, 1724-es pecsétjében jelent meg. Ez az elem ebben az esetben, mint a címertanban és a pecséttanban általában is, jelenti a tavaszt, a nyár elejét, a természet ébredését, a természet megerősödését.

A két rózsa megjelenik a címerpajzs középső, két részre hasított jobb és bal oldalában is mintegy felerősítve a rózsák jelentését. A címerpajzs középső, vastag fekete vonallal hasított része, világoskék színű. Ez az égszínkék jelképezi a jó időt, a termésérlelő időjárást. Jobb oldalon, középen fehér színű lebegő ekevas látható, amely heraldikailag stilizált. Az eke németi régi pecsétjében is megjelent, amely a föld feltörését, megművelését jelképezi, és azt, hogy a településen élők fontos megélhetési forrása, munkája a mezőgazdaság. Alulra, mintegy a földből kinőve négy búzaszál került, csokorszerű keretbe helyezve. Bal oldalra, mint Szalánta 1724-es pecsétjén is, a hajló gabonaszálak közé, zöld és dúslombú, barnatörzsű fa került. A pajzs alsó része enyhén hullámos vonallal lett kijelölt.

Szalánta község
Kép: Antonio**Panoramio

A mezőgazdaságon belül az itt élők földműveléssel, gabonatermesztéssel foglalkoztak. A kenyérgabona jelenti a mindennapi kenyeret, a megélhetésért folytatott küzdelmet és a biztonságérzetet is. A pajzs alsó része enyhén hullámos vonallal lett kijelölt. Ez a Mecsek-hegység és a Villányi-hegység közötti dombvidékre utal, ahol a mai Szalánta is fekszik. Ez a rész sötétbarna, és a földet, a termőföldet jelképezi.

Az interneten elterjedt helytelen színezésű címerrel ellentétben Szalánta címerén a pajzs világoskék, alul a domb pedig barna színű.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei