Százhalombatta város címere

Százhalombatta város címere pajzs alakú, négy mezőre osztott, alapszíne: kék és arany. A pajzs felett négyszer meghajtott, két végén háromszögű bevágásokkal díszített aranyszalagon a "Százhalombatta" felirat olvasható.

  • Az első mező: hatszor vágott, az 1., 3. és 5. sáv piros, a 2., 4. és 6. sáv aranyszínű. A piros szín a tüzet jelképezi, utalva a város olaj- és energiaiparára.
  • A második mezőben a város nevét adó "Halmok" stilizált rajzolata található. A halmok színe zöld. Felette kék égbolton jobbra a nap, balra a hold látható. A halomsírok felett levő égitestek a nappalt és az éjszakát, az állandó változást, az örök körforgást jelentik.
  • A harmadik mezőben egy ekevas és csoroszlya rajzolata látható, mely a település első pecsétjében található. Az alapszín kék, a szerszámok színe ezüst.
  • A negyedik mező hétszer vágott, az 1., 3., 5. és 7. sáv kék, a 2., 4. és 6. sáv aranyszínű. A kék szín a város egyik határát alkotó Duna-folyót, valamint a várost átszelő Benta-patakot jelképezi. (27/1991. (XII. 18.) számú rendelet szerint).
Százhalombatta város
Kép: FrickyPanoramio

Az arany és a vörös a heraldikában egyenértékűen előkelő mázak, amelyek jelzik a település egykori és mai jelentőségét: királyi (királynéi) birtok volt, melyet az Árpádok címeréből átemelt vörös sávok jelképeznek, ma az energiaipar egyik fontos hazai bázisa, mely aranysávokkal nyer kifejezést.

A második mezőben négy sorba rendezett, stilizált halmok az ősi hősi múlt négy fázisát idézik fel. A vaskori halomsírok szomszédságában a rómaiak katonai tábort emeltek, e dombok tövében vívták a hunok - krónikáink szerint - véres csatáikat, és a honfoglaláskor itt foglalt szállást az egyik "fejedelmi személy", itt vertek először tábort a Dunántúl meghódítására induló magyar csapatok. Gazdag régészeti emlékanyaga és a gyakorlati régészet jeles műhelye öregbítik a város hírnevét. A település nevének előtagja, Százhalom, megjelenik már a középkori krónikákban (Zazholm), gesztában (Centum Montes), s az sem lehetetlen, hogy utótagja annak a "kőszobornak" vagy "áldozati szobornak" emlékét idéz, amelyet ide lokalizálnak a krónikák.

A nap és hold együttes szerepeltetése ősi hitvilágunk jellemzője (vö. égig érő fa, Napos-Holdas paripa stb.), ugyanakkor az állandó változást, örök megújulást és körforgást is szimbolizálja. A csoroszlya és az ekevas a település első pecsétjéről került a címerbe, kiemeli ugyanakkor a mezőgazdasági termelés hajdani fontos voltát. A török időkben (1546) pl. Százhalom adójának közel 70%-a gabona volt, Batéban a harmada gabona, és csaknem ennyi a must. Később növekszik a gyümölcstermelés, s megjelennek a bolgárkertészetek is.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei