Szenyér község címere

Szenyér község címere álló, háromszögű pajzs, melynek vörös mezejében zöld talajon háromtornyú, rovátkolt falú, zárt kapujú ezüst várfal áll. A tornyok középsőjén balról hatágú aranycsillagtól kísért, jobbra fordult, repülésre kész madár áll (búbos pacsirta), mely csőrében arany búzakalászt tart. A pajzsot egy-egy alul keresztbe tett szárú, aranymakkokkal megrakott zöld tölgyfaág keretezi.

Szenyér község
Kép: chepykePanoramio

A település eredete a honfoglalás korára tehető. A középkorban központi szerepet játszott, a XV. század második felében pedig városként említik. A török hódoltság alatt nevezetessé lett, elsősorban a végvári szerepet betöltő vára miatt, 1566-ban az ott tartózkodó őrség a várat felégetve elmenekült. Erre a várra, valamint a település történelmi múltjára emlékeztet a várfal. A búbos pacsirta motívumának kettős jelentése van. Ez a szimbólum szerepelt a község 1908 után használt pecsétjén is, másrészt a búbos pacsirta a szántó-vető ember madara, és búzakalásszal a szájában közvetve a mezőgazdasági termelésre is utal.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei