Tardos község címere

Tardos község címere úgynevezett háromszögű pajzs. A címer alapszínei a kék és a vörös. A pajzsot középen deréktájt három ezüstszínű hullámpólya vágja ketté. A pólyában négy lebegő aranykorona látható.

  • A felső kék mezőben arany talpas kereszt lebeg.
  • Az alsó vörös mezőben ezüstszínű szerszámok láthatóak.

A pajzsot két oldalt övezi két aranyszínű tölgyfa ág, makkokkal, a száruk alul keresztezik egymást. Ez alatt lebegő ezüstszalagon kék betűkkel a település neve szerepel.

Tardos község
Kép: Ákos HufnágelPanoramio

A vörös szín a falu ásványi kincsét, a "tardosi vörösmárvány"-t jelzi, aminek bányászata Pannónia római uralmának idejétől Mátyás király visegrádi építkezéseinek idején át napjainkig tart. A vörös szín a vörösmárvány ásványi kincsre és a napjainkig fennmaradt kőfejtő és kőfaragó mesterségbeli tudásra egyaránt utal.

A kék-vörös szín a szlovák nemzetiséget idézi. A község a török hadjáratok során elpusztult és 1720-ig lakatlan volt. Ekkor az érsekség - Keresztély Ágost herceg, Magyarország első hercegprímásának, illetve Csáky Miklós gróf hercegprímás ideje alatt - az érsekújvári birtokáról katolikus szlovákokkal népesítette be. Ezzel kialakult a település magyar-szlovák vegyes nemzetiségű lakossága.

A kék mezőben lebegő arany, talpas kereszt ősi keresztény jelkép. Jelzi Tardos község lakosságának az első írásos említésétől napjainkig megőrzött katolikus hitvallását. A kereszt ősi formája utal a 306-ban mártírhalált halt négy szent pannóniai kőfaragó keresztény hite miatti mártíromságára.

A két mezőt a felső mezőben haladó, jobbról balra, kissé lefelé haránt vágó ezüst, hullámos hármas pólya jelzi a falu forrásait és vizeit, idekapcsolva a folyóba ölt négy szent pannóniai kőfaragó mártírhalálának történetét. Az ezüstpólyákon úszó négy, arany vértanú korona idézi azt a négy kőfaragó mesterembert, akik Pannóniában a vörösmárvány bányában dolgoztak és együtt haltak hősi halált Krisztusért 306-ban. Klaudius, Kasztorius, Szemproniánus és Nikosztrátus a keresztény hite miatt szembe került Diokletianus császár parancsával, ezért szeges ostorokkal végigverték őket, és ólomkoporsóba zárva, élve a folyóba dobták. Emlékük ma is a négy koronás pannóniai szentként él.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei