Berkesz község címere

Berkesz község címere csücskös talpú pajzs, amelyet hullámos vonalú ezüstpólya oszt címerfőre és címertalpra. A hullámos vonal, éppen úgy, mint a címertalp kék alapszíne a terület földrajzi viszonyaira utal, a Nyírség árvízi szabályozásig gyakorta vízjárta település volt, mely meghatározta a gazdasági élet fejlődését is.

  • A fent hasított mezőben ezüsttel és vörössel négyszer vágott a címertani jobb felől, rajta arany kalásszal, mely a településen ma is meghatározó mezőgazdasági tevékenységre utal.
  • Balról zöld alapon szarvas, szájában nyílvesszővel, szarvai között kettős kereszttel, fölötte jobbról aranycsillag, balról ezüst holdsarló.
  • A címertalpon, kék alapon a Vay-kastély egyszerűsített ábrája látható. Alatta hármas halom az ország címerére emlékeztet.

A pajzsot bárói korona fedi, felette koronás rostélyos tornasisak. A sisaktakaró mindkét oldalon kék és sárga színű. A pajzsot “telamonok” gyanánt két oldalról kiterjesztett szárnyú sasok őrzik, mellükön arany kettős kereszt ragyog. A címer alatt lebegő aranyszalagon a község neve olvasható.

Berkesz község
Kép: csiszerdPanoramio

Berkesz címerének legfontosabb alkotó elemei a település életében évszázadokon át meghatározó szerepet játszó Vay-család címeréből származnak. Akik nemcsak oly módon méltóak az emlékezetre, mint fölbirtokosok, akik mintagazdaságot hoztak létre, hanem a nemzet történelmében, kultúrájában is meghatározó szerepet játszottak, különös tekintettel a Rákóczi szabadságharcra.

A községet 1558-tól 1945-ig birtokló Vay nemzetség ősi címerében egy szarvas volt, mely a családi legenda szerint a Tanais vizén átkelve mutatta az utat a honfoglaló magyar seregnek. Abárói és a grófi ranggal a nemzetségi címer tetemesen kibővült, azonban a községi címerbe csak a legfontosabb elemek kerültek át. A zöld alapon futó szarvas, melynek fejéből arany agancsok közt kettős kereszt emelkedik ki, a szájában nyíl, fölötte félhold és csillag.

A színekre a pajzsnál leírt kötöttségek érvényesek, és ha a pajzskép egy elemét ismétlik, a dísz színeinek egyeznie kell az eredeti pajzskép színeivel. A díszt eredetileg csavarokkal rögzítették a sisakhoz, s a rögzítés eltakarására alakult ki a korona. A címersisak tartozéka a takaró, amelynek bélése fémmáz, anyaga a pajzs színével összefüggő színű. A sisak csúcsáról egyfelől arany és kék, másfelől pedig kék és aranyszínű szalagok, mint foszlányok folynak le, és a sisaknak és pajzsnak mindkét szélét körülveszik és ékesítik.

A Vay-kastély egy emeletes, de impozáns méretű, U alakú, középrészén manzárdtetős, nyolc ionoszlopos erkélyű klasszicista épületet 1815-ben Vay József építtette a vadasparkként is használt természetes erdőben. A kastély csatlakozó szárnyai egyszerű nyeregtetősek, a toldalékszárnyak középpontjában íves záródású kocsi aláhajtók és átjárók kötik össze az utcai és a kert felőli részeket. Valaha a Vay család grófi ágának volt az uradalmi központja, külön épületben itt őrizték értékes családi levéltárukat. A kastély 1954-ben az állami gondozásra szoruló gyermekek otthona lett, így továbbra is meghatározó szerepe volt a település társadalmi, gazdasági és kulturális életében.

A pajzstartókra, telamonokra nem vonatkoznak a heraldika szigorú színtörvényei, eredetileg arra szolgált, hogy a címer épületen való alkalmazásakor a pajzsot ki tudják emelni a fal szintjéből.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei