Újpetre község címere

Újpetre község címere álló, háromszög pajzs, kék mezejének jobb pajzsfőjében lebegő stilizált aranyliliom mögül a pajzs két oldala felé egy-egy szőlővessző hajlik két-két zöld levéllel és egy-egy vörös szőlőfürttel, a liliom talpa mellől pedig jobbra és balra három-három arany búzakalász hajlik. A pajzsfő bal oldalán hasonló aranyliliom mögött fekete nyelű ezüstkapa és vörös batyus fekete vándorbot keresztezi egymást.

A pajzstalpban lebegő, nyitott, ötágú arany leveles koronából (három levél között két gyöngy) jobbra néző, arannyal és vörössel fegyverzett, kiterjesztett szárnyú sas növekszik. A címerpajzs alatt négyszer hajlított, fecskefarkú aranyszalagon feketével (két pont között) az „Újpetre” felirat olvasható.

Újpetre község
Kép: László TóthPanoramio

Újpetre címerét a beszélő címerek (tesserae loquentes) körébe sorolhatjuk. A pajzs alakja a 13. századot idézi, amelyből a község nevének első hiteles említése ered (1296). Ekkor derül fény arra, hogy a falu a Győr-nemzetség Óváry-Kéméndy ágából Konrád ispáné (comes Corrardus de Owar). A nemzetség első ismert pecsétképén stilizált liliom töredéke látható. Ez indokolta egyrészt a liliom címerbe való felvételét, továbbá még két tényező: a település temploma a 14. században Szent Miklós püspök tiszteletére volt szentelve, aki köztudottan a „női erények” védelmezője volt, a 18. században pedig Szent Imre herceg tiszteletére szentelt temploma állott, akinek ugyancsak liliom az attributuma.

A kettős ábrázolást az a tény is támogatja, hogy a Henrik bán fia János által kisajátított települést Károly Róbert király Konrád árván maradt (orphani) unokáinak (Miklósnak és Konrádnak) visszaadatta, akik aztán 1330-ban megosztoztak a birtokaikon. A korona tehát e királyi pártfogást hivatott érzékeltetni.

A község ősi magyar település, s a magyarság ősi címere ragadozó madár (austur, turul) volt, ugyanakkor a török idők végén ide települt rácok és a később betelepített németek nemzeti címereiben szintén szerepel sas; így e madár címerképi megjelenítése háromszorosan is indokolt. A gabonakalászok a lakosság ősfoglalkozására utalnak (a 14. század közepén már két malma is volt a falunak), ugyancsak erre céloznak a szőlőfürtök és a kapa is. A batyus vándorbot annak az emlékét őrzi, hogy a település lakói sokszor kényszerültek elmenekülni szülőfalujukból, illetve, hogy számos betelepülő talált itt otthonra. A szalag felirata a község (1933 óta használatos) mai elnevezése.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Booking.com

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei