Üllés nagyközség címere

Üllés község címere hasítással osztott, csücskös talpú pajzs.

  • Jobb oldali kék mezeje zöld udvarán balra forduló, balra néző, kiterjesztett szárnyú, fegyverzett, természetes színű kakas kukorékol a mező pajzsfőjének balján stilizáltan ábrázolt, részben takarásban lévő, aranyló nap felé.
  • A bal oldali vörös mezőben középütt díszített kék pólya található. A pólya díszítése: két bíbor bélésű és zászlaján kúpos, aranysátor között arany szegélyű bíbor latin kereszt lebeg.
  • A pajzsfőben lebegve vágtázó paripa nyargal jobb felé.
  • A pajzstalp vörösében pedig jellegzetes magyar szürkemarha-bika néz jobbra jobb fele fordulva.

A pajzson természetes színű, klasszikus, négydomborulatú (tetrafalosz) görög ércsisak helyezkedik el, arcvédői (falara) felcsapva, oromzatán (kümbaktosz) arany lósörény sisakbokréta (lofosz), bélése (kranosz) bíbor. A sisaktól jobbra és balra, egymást a pajzs mögött keresztezve két kétélű kard (ámphekész) látható, melyeknek markolatán, mintegy foszlányként, bíborszínű, aranyszegélyű katonai köpeny (himation) van átvetve.

Üllés nagyközség
Kép: WeszyPanoramio

Üllés címere beszélő címer (tessera loquens), a település történetének jelentősebb fordulatait idézi meg a következők szerint:

Üllés névadója valamikor a XII. században egy Ehellős nevű birtokos lehetett, amely az Achillész görög név szabályos megfelelője. A puszta személyneves helynévadás éppen ekkoriban jellemző hazánkban, és a homéroszi hősök nevei is ekkortájt jelentkeznek a honi névadásban. A település alapítójára gondolunk tehát akkor, amikor a neki nevet adó (s családja által valószínűleg nagyra tartott) görög hős fegyverzetéből a Hephaisztosz isten által kikovácsolt, arany sisakbokrétás sisakot, s heroldalakként a kardokat, foszlány helyett a himationt jelenítjük meg a címeren.

A település a tatárjáráskor elpusztulhatott, később már kun szállásként említik a dokumentumok. Ebben a korszakban változhatott neve Üllésre, ugyanis a kunoknál volt szokásban, hogy a megülő család fejének nevéhez csatolták az -ülése szócskát, hogy így jelöljék szálláshelyét (pl. Ákosüllése, Bátorülése stb.). Ennek a korszaknak állít emléket a kék pólyát díszítő két aranysátor, a közébük foglalt aranyszegélyű bíborkereszt pedig a település népének kezdetektől meglévő erős hitét szimbolizálja.

Ez idő tájt hosszú századokig a nagyállattartás volt a fő foglalkozási ág, erre utal a vágtázó aranyparipa, illetve a pajzstalpban álló szürkemarha, melynek emléke még ma is él a Göbölyjárás-dűlő nevében. E területet Szeged város egy időben éppen legelői miatt szerette volna megszerezni.

A napot ébresztő kakas pedig emléket állít a település dolgos népének, akik minden megpróbáltatás után képesek voltak újrakezdeni az életet, akik évszázadokon át látástól vakulásig dolgoztak, a kelő nap már talpon találta őket a török kiűzését követő újratelepítésektől egészen a mai napig, hogy a tájat gazdagon termővé, megélhetést biztosítóvá, biztonságossá tegyék.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Booking.com

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei