Vésztő város címere

Vésztő város címere csúcsára állított egyenlő szárú háromszög alakú pajzs, két szára ívelt. A pajzs felső fele zöld színű mező, amelyben ezüstszínű kasza, ekevas és egy ezüstszínű, nyolcágú csillag van. A pajzs alsó része arany és kék mezőre oszlik. A két dombot ábrázoló aranymezőben egy vörös színű kőkereszt és kőbalta van ábrázolva. A kék színű mezőben hat sáscsomó látható.

A pajzson ötágú korona (két ágán ezüstgömbökkel) helyezkedik el, az ágain két türkizkő között egy rubin, abroncsán két türkizkő, két rubin és egy smaragd virít. A foszlányok jobbról vörös és arany, balról kék és ezüst.

Vésztő város
Kép: QQCAPanoramio
  • A zöld mező mutatja a rétekben gazdag határt, a hajdani szolgaerdőkkel szegélyezett, vízjárta legelőket, amelyekhez egykor a lakosság még a bélmegyeri határt is bérelte állatai tartására. Egyben a jövőbe vetett reményt is kifejezi.
  • Az ekevas a másik, évezredes megélhetési forrást, a földművelést jelképezi a kaszával együtt, melyhez külön értelmezés is fűződik. Egy aitiologikus népmonda beszéli el, hogy a tatárjárás idején a nép a lápos területre menekült, ám a gázló vizébe éles kaszákat rejtett, amelyek az utánuk nyomuló üldözők lovainak inait elmetszették, s így a lovak az ingoványba vesztek. Emléküket csak a Tatárvágás dűlő őrizte meg. Az ekevas és kasza már a település legkorábbi pecsétképén is szerepel.
  • A csillag első jelentésében a zömében református vallású közösségre utal. Azt is kinyilvánítja e csillag, hogy az itt élők mindenkor készek voltak harcolni alávetésük ellen, szabadságukért, felemelkedésükért.
  • A díszített hullámos aranypólya a település "aranykorát" idézi fel, amikor is a 11. század első felében épült bizánci típusú templomát elpusztító Vata bűnbánó nemzetsége a 12. század elején új templomot emelt. A pólyát díszítő vörös kereszt e monostor romjának ásatása során előkerült keresztet idézi, a kőbalta pedig (melyet ugyanott találtak) bizonyítja, hogy e vidék az ősidők óta lakott volt.
  • A kék szín, ezüst zsombékrajzolataival az egykori vízi világot hangsúlyozza. A vizek mozgása vízimalmok működtetését is lehetővé tette (az utolsót 1810-ben bontották le) a csatornázás előtt, ám később már a Sebes-Körös is csak ritkán, rendkívüli áradások idején (1925) látogatott ide.
  • A korona dús díszítései és a foszlányok azt a szorgalmas munkát, életerőt és törekvést jelzik, amellyel a közösség elnyerte és őrzi a korona által szimbolizált területi autonómiát, önkormányzatiságot.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Booking.com

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei