Jász-Nagykun-Szolnok megye címere

Jász-Nagykun-Szolnok megye címere a volt Jászkun kerületek címerének pajzsa az azon lévő koronával és kereti díszítéssel. A Jászság, a Nagykunság és a volt Külső-Szolnok megye címerének egyesítéséből áll. A felső rész felülről lefelé függőleges irányban két egyenlő mezőre osztott.

  • A jobb oldali ezüst (fehér) mezőben egy természetes színezésű álló gólya a volt Külső-Szolnok megyét.
  • A bal oldali arany (sárga) mezőben álló sötét barna oroszlán, felette vörös félholddal és csillaggal, a Nagykunságot jelképezi.
  • A jászsági részek jelképéül a címer kétfelé osztásával külön vált alsó rész kék mezőben egy fehér lovon vágtató vitézt ábrázol, jobb kezében a Lehel-kürttel, bal kezében védőpajzzsal.
  • A lovas felett három hullámos ezüstsáv Jász-Nagykun-Szolnok megye három folyóját, a Tiszát, a Zagyvát és a Köröst jelképezi.
Jász-Nagykun-Szolnok megye
Kép: orban.lorantPanoramio

Jász-Nagykun-Szolnok megye a 19. században (1876) alakult ki a Jászkun kerületből, melyet más megyék (Heves, Pest-Pilis-Solt) területéből gyarapítottak, s csatlakoztatták hozzá Külső-Szolnok megye jelentős részét, ez meghatározta címerképének motívumait is. Az alán eredetű jászok (philistei) kiváltságolt etnikum lévén a királynak elsősorban katonai szolgálattal tartoztak, ezt jelképezi a vágtázó lovas vitéz, jobbjában az ún. Lehel-kürttel, amely a 16. század vége óta (miután a török által megszállt nagykun, jász és külső-szolnoki territóriumot közigazgatásilag Heves vármegyéhez csatolták, a különállás hangsúlyozása végett) a jászkun kapitányok attribútuma lett, s amelyet aztán tucatnyi jász település felvett címerébe. Szolnok vármegyét Szent István alapította. A törökök 1562-ben foglalták el Szolnok várát, majd ezt követően a megyét Heves vármegyéhez kapcsolták, így még 1734-ben is annak címerét használták.

Az I. Ferenc József által adományozott új megyecímerben is (1878) megmaradt címeralkotó motívumként a Hevesben is szereplő gólya (csak a heraldika szabályai szerint szembefordítva az oroszlánnal). Az 1949 utáni átszervezések során a megye nevét Szolnokra egyszerűsítették, a Jászság és Nagykunság csak tájegységekként szerepeltek, a megyei címer használatát pedig betiltották. A rendszerváltozás után az eredeti nevét visszanyerő megye közgyűlése a hagyományok ápolása, az összetartozás tudatának újbóli megerősítése végett az 1991. évi 1. számú önkormányzati rendeletével visszaállította méltóságába az ősi elemekből 1878-ban alkotott címert.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei