Nógrád megye címere

Nógrád megye címere álló, csücskös talpú tárcsapajzs. Kék mezejében zöld pajzstalpon, jobbra néző, álló, ezüstpáncélos, sisakos magyar vitéz látható, amelynek a sisak-forgóján lévő két toll közül a felső zöld, az alsó vörös. A vitéz jobb kezében felfelé néző, ezüstszínű kardot tart, baljával Magyarország tojásdad alakú címeres pajzsára támaszkodik. A vitéz arca és keze testszínű.

A főpajzsot háromlevelű heraldikai aranykorona díszíti. Az ezen lévő ékkövek közül a két legnagyobb ellipszis alakú zöld, a többi vörös, a korona tetején és a leveleken lévő gyöngyszemek fehérek. A pajzstakaró arany, a pajzs mögötti címer-köpeny vörös.

Nógrád megye
Kép: t.mamPanoramio

Nógrád megye címerében nem véletlenül áll fegyveres vitéz. Területét ősidők óta harcias kő-, bronz- és vaskori népek, majd kelták, germánok, avarok lakták. Első földvárát szlávok emelték. A honfoglalók - Anonymus szerint - Szovárd, Kadocsa és Huba vezérletével Pásztótól kiindulva kardcsapás nélkül hódoltatták területét, s hogy meg is ültek ott, azt régészeti emlékek és törzsnévi eredetű helynevei bizonyítják.

Vármegyéjét Szent István alapította, első várispánja 1216-ból ismert. Kővára a tatárjárás után épült. A terjeszkedő vármegye, amely a váci püspök egyházmegyéjéhez tartozott, elérte az esztergomi érsekség területét is, így két főesperessége alakult ki. A nemesi vármegye már a 13. század végére megszerveződött. Honvédő harcainkban és háborúinkban kiválóan helytálló nemzetségek (Pok, Kachich, Zách, Szemere) és családok (Balassa, Salgói, Széchenyi) és vitéz férfiak (Giskra, Szapolyai István stb.) birtokoltak is. A török időkben többször gazdát cserélő neves véghely s nemzeti szabadságküzdelmeink, nemesi ellenállásunk színtere. Bár 1919-ben a cseh intervenciós sereget itt verték szét, Trianonban mégis nagyobb részét Csehszlovákiához csatolták.

A vármegye első címerén az 1551-ből fennmaradt pecsétkép tanúsága szerint már a fent említett páncélos vitéz szerepelt kerek talpú pajzsban. A 16. század végétől 1663-ig összevonták Heves és Pest vármegyékkel. Az 1655-ben III. Ferdinándtól nyert, bővített pecséten a páncélos vitéz már az országcímert mintázó tojásdad pajzsra támaszkodik. Mázai változtak, kezdetben a vitéz ezüstmező zöld udvarán állt, később (1836-ban) a mezőt kékre változtatták. A Rákosi érában betiltott megyei címert a területi önkormányzat 1991-ben állította vissza.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei