Vas megye címere

Vas megye címere álló, ezüst-fekete rámás, csücskös talpú, barokk pajzs. Kék mezejének zöld halmán ötszintű ostrompárkányzattal, ormozott ezüstbástya áll, második és negyedik szintjén 4-4 jelképes ágyúkazamatával. Az oromzaton ezüst, jobbra forduló, jobbra néző, csőrében ezüstpatkót tartó strucc lép jobbra. A pajzs felső ívén fekete kehelyben arany szőlőszemek gúlája látható, amelytől jobbra és balra kék és ezüstfoszlányok omlanak alá.

Vas megye
Kép: Imre LakatPanoramio

A vármegye korai pecséthasználatára nincs adatunk, valószínűleg az 1550. évi 62 articulus megjelenése után készítettek typariumot, de a pecsétkép kifejezetten az Anjou-korra utal a patkót tartó struccal. A fennmaradt pecsétlenyomatok nehezen értelmezhetők (a pecsétnyomó később elveszett), a köriratuk: SIGILLVM COMITATVS CASTRI FERREI.

Egy 18. század elején készült leírás szerint: "Vasvár vármegye nyugatról Ausztria, keletről Veszprém, északról Sopron, délről Zala régiókkal határos. Elnevezését az egykor és ma is jelentősebb nevű városról a várról nyerte, melyet latinul Castrum Ferreumnak, magyarul Vasvárnak mondanak." Címere: "A vár vas bástyáján vagy másképpen a Vas kapu (mely a várral azonos) bástyáján a pecsét felső részében helyet foglalva strucc jelenik meg. A madár csőre egy vas lópatkó középső részét (partem solae equinae ferreae mediam) ragadja meg. Ezért (címere) neve alapjelentésének mindenben tökéletesen megfelel." Ezt a pecsétet 1836-ban a megye magyar felirattal kívánta ellátni, amit az uralkodó a következő évben engedélyezett, így 1838 februárjától már így használták.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei