Brassó vármegye címere

Brassó vármegye címere hegyes talpú pajzs, amelynek mezejében nyitott, rubinnal, zafírral és igazgyönggyel díszített levélkorona lebeg. A címerpajzs mögött latin kereszt alakban elhelyezett szétnyíló sugarak láthatók. A korona Kronstadt, azaz Brassó város német nevével hozható összefüggésbe.

Brassó vármegye
Kép: Molnár IldikóPanoramio

Brassó vármegye Brassó városával együtt a középkori Barcaság központja volt. II. András 1211-ben a Magyar Királyság déli és délkeleti határainak és a Törcsvári-, Tömösi-, Ósánci-, Bodzai-szorosok védelmére behívta a Szentföldön alakult Német Lovagrendet, amely a Barcaságban kapott adományokat és kiváltságokat. Privilégiumainak birtokában hamarosan hódító törekvéseket kezdett az ország déli határain túl élő kunokkal szemben.

A lovagrend hódításai kapcsán rövid ideig kun püspökség is működött a megtérített területeken, de hamarosan önálló államiságra törekedtek, és igyekeztek kivonni magukat a magyar király hatalma alól, ami II. András érdekeit sértette, így 1225-ben haderővel kényszerítette a lovagrendet a Magyar Királyság elhagyására. A Német Lovagrend ezután a Balti-tenger mellett alapított lovagrendi államot Marienburg központtal. A vármegye területét az 1876. évi XXXIII. törvénycikk határozta meg, miszerint az magában foglalta Brassó Vidékét Brassó városával együtt.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei