Csanád vármegye címere

Csanád vármegye címere körpajzs, középen Szent Gellért csanádi püspök áll főpapi díszben, hímzett palástban, karingben, püspöksüveggel, cipőben, feje körül glória ragyog. Jobb karjával lándzsát és pálmaágat tart, emlékeztetve mártírhalálának körülményeire. Bal kezével díszített pásztorbotot tart. Szent Gellérttől balra a Gellért-hegy magasodik, lába előtt hullámos pólyaként a Duna látható. A püspök feje felett félkörívben a SZENT GELLÉRT név olvasható.

Csanád vármegye
Kép: Éva MiklósPanoramio

Csanád vármegye és Csanádvár vára Szent István király parancsa szerint Csanádról, I. István vezéréről kapta a nevét. A 11. század elején a Maros-vidék, a Körös folyótól Erdélyig és délkeleten a Szörénységig terjedő terület önálló fejedelmi hatalommal rendelkező ura marosvári Ajtony volt. Mivel Ajtony a magyar király fennhatóságát semmibe vette, I. István Koppány, majd az erdélyi Gyula legyőzése után Ajtony ellen anyai unokatestvérét, Csanádot küldte, aki legyőzte Ajtonyt, és fejét elküldte a királynak.

Ezért Szent István megjutalmazta Csanádot, amint Szent Gellért nagyobbik legendájában is olvashatjuk: „Attól a naptól kezdve Marosvárt Csanádvárnak nevezzék, és miután Csanád lesz a megye ispánja, saját nevéről az hívassék Csanád megyének”. I. István később, 1030-ban megalapította a Csanádi Püspökséget is, amelynek első püspöke Szent Gellért lett, ezért szerepel a pajzsban címerképként. Csanád vármegye címerét Mária Terézia adományozta 1761-ben, amelyet V. Ferdinánd megerősített és 1838-ban megújított.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei