Esztergom vármegye címere

Esztergom vármegye címere körpajzs, mezejében alapzaton Szent Adalbert ül, két oldalt zsinórral két-két helyen megkötött és zárt fejedelmi koronával díszített palást alatt, kárpittal bevont főpapi széken. Szent Adalbert prágai püspök személyét az esztergomi székesegyház társvédőszentjeként tisztelik, ezért szerepel alakja Esztergom vármegye címerében.

A püspök szegélyezéssel díszített palástot visel, alatta csipkeszegélyű inget és karinget hord, cipővel. Fején szegélyezett püspöksüveg látható, feje körül glória ragyog. Nyakában latin kereszt függ. Jobb kezében három lándzsát, bal kezében pásztorbotot tart.

Esztergom vármegye
Kép: Zoltán SzabóPanoramio

Esztergom vármegye területén feltehetőleg a 11. század elején jött létre comitatus Esztergom központtal, amely a középkorban királyi székhely is volt. Ugyancsak a 11. század elején I. István létrehozta az esztergomi egyházmegyét – érsekségként. A Magyar Királyság legnagyobb egyházi méltósága az esztergomi érsek lett, a magyar érsekek közül az első (primas). 1715-ben III. Károly a mindenkori esztergomi érseknek római szent birodalmi hercegi rangot adományozott (hercegprímás). Ugyanakkor az esztergomi érsekek Esztergom vármegye örökös főispáni címét is viselték.

Esztergom vármegye címeres pecsétjét I. Ferdinánd adományozta 1550-ben, amelynek latin nyelvű köriratát V. Ferdinánd engedélye alapján váltották fel magyarra 1836-ban: ESZTERGAM • VÁRMEGYE • PETSÉTJE 1836.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei