Fejér vármegye címere

Fejér vármegye címere körpajzs, melyen sík talajon, a háttérben hegylánccal övezve balra fordulva Szent István király térdel hímzett, hermelingalléros palástban. Feje körül dicsfény ragyog. Kezében szegélyezéssel díszített párnán a magyar Szent Koronát, a jogart és a koronázási kardot – amelyek a Magyar Királyságot jelképezik – tartja, felajánlva azt a sugarakkal fénylő, felhőben lebegő Szűz Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának, Magyarország fő patrónájának, aki földig érő ruhában, fátyolban jelenik meg, karján a gyermek Jézussal. Az Örökké Szent Szűz Istenanya Mária és a gyermek Jézus feje körül is dicsfény ragyog.

Szent István király előtt hegyes talpú pajzsban Magyarország címere látható az Árpád-ház hétszer vágott és a tényleges magyar királyi hatalmat jelképező apostoli talpas kettős keresztes címerével. A címerben Szent István király a koronával, jogarral és koronázási karddal jelképezett Magyarországot Szűz Mária oltalmába ajánlja. Így vált Szűz Mária Magyarország Védőasszonyává, Magyarország pedig: Hungaria Mariae Regnum – Magyarország Mária Országa.

Fejér vármegye
Kép: babsymausiPanoramio

A comitatust Szent István király alapította, Fehérvár központtal. I. Istvánt Fehérváron koronázták királlyá 1001-ben, s a város később királyi székhely és a magyar királyok koronázó városa lett. A középkori magyar közjog szerint kizárólag és csak azt tekintették magyar királynak, akit Székesfehérváron, a magyar Szent Koronával az esztergomi érsek koronázott királlyá. Fejér vármegye címeres pecsétjét I. Lipót adományozta 1696-ban, majd V. Ferdinánd azt magyar nyelvű körirattal újította meg 1837-ben: * FEJÉR ~ VÁRMEGYE ~ PETSÉTJE.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei