Fogaras vármegye címere

Fogaras vármegye címere csücskös talpú pajzs, mezejében vízen csónak látható. A csónak jobb oldalán huszárnadrágos, zsinórozott dolmányos magyar katona áll, fején kócsagtollas kucsmát visel, két kezével kardot tart. A csónakban vele szemben buggyos nadrágos, szakállas török ül kabátban, fején turbánnal, jobb kezével babérkoszorút nyújt a határőr felé. A pajzsot nyitott, rubinnal, zafírral és igazgyönggyel kirakott levélkorona díszíti.

Fogaras vármegye
Kép: Gabriel AvramoviciPanoramio

Fogaras Vidéke Erdélyben az Olt folyótól délre, a Barcaságtól és Brassótól nyugatra fekszik, területén találhatók a Fogarasi-havasok, Erdély legmagasabb hegysége. Központja, az Olt mellett, a 14. század elején felépített Fogaras vára volt. I. Mátyás a területet királyi birtoknak nyilvánította, később főnemesi családok birtokává vált. Fogarasföld a 16. században liber baronatus, szabad báróság lett, területéhez 64 település tartozott. Lakói nem fizettek országos adót, csak Fogaras várának tartoztak adóval, de katonáskodniuk kellett. 1530 körül Nádasdy (I.) Tamás nádor adományként Fogaras várát és a „Fogarasföld örökös ura” címet nyerte Szapolyai Jánostól. E címet a család tagjai később is használták. Az 1870. évi XLIII. törvénycikk alapján Fogaras vidéke szervezett törvényhatósággá alakult át, amelyből az 1876. évi XXXIII. törvénycikk értelmében Felső-Fehér vármegye néhány településének hozzácsatolásával Fogaras vármegyét alakították meg.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei