Győr vármegye címere

Győr vármegye 1837-es címeres pecsétje barokk keretes, szegélyezett, ovális pajzs mezejét három, hullámos pólya osztja. A pólyákban DUNA. RAPCZA. RABA. szavak olvashatók. A hullámos pólyák a vármegye három fő folyóját, a Dunát, a Rábcát és a Rábát jelképezik.

Győr vármegye
Kép: Péter BusaPanoramio

A comitatus feltehetőleg a 11–12. században alakult meg, székhelye Győr lehetett. A 11. században I. István létrehozta a Győri Püspökséget és Káptalant. 1002-ben kiadott oklevelével Monte Cassino Apátságával azonos kiváltságokat biztosított Pannonia Szent Hegye, a későbbi Pannonhalmi Bencés Apátság részére. Apátja egyetlen püspöknek sem volt alárendelve, egyházi ügyekben közvetlenül az esztergomi érsekhez tartozott, egyéb vitás ügyekben a királyhoz fordulhatott.

A vármegye székhelye, Győr kiemelt fontosságú vár lett a 16. században, amelyet a korszak legmodernebb védműveivel, olasz bástyákkal erődítettek. Győr vármegye pecsétjén 1607-ben latin nyelvű szöveg olvasható: SIGILLVM • COMITATVS • IAURI[..]N • 1607. A későbbi, 1680-as ovális pecsétben ugyancsak olvasható a három folyó latinos neve: DANVBIVS RAPCZA RABA.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei