Hajdú vármegye címere

Hajdú vármegye címere ovális pajzs, kék mezejében farkába harapó sárkány látható, hasán latin kereszttel. A sárkányt Bocskai István kegyből, családi címeréből adományozta a hajdúknak. A pajzsmező alsó harmadában páncélos kar szablyát tart. Középen pisztoly lebeg, amelynek csövéből láng csap ki, felette tűz gomolyog. A tüzet mint taktikai elemet gyakran alkalmazták a hajdúk csatáikban. A pisztoly felett naparc ragyog, az 1604. október 15-én hajnalban Álmosdnál vívott győztes csatára emlékeztetve.

A pajzsra féljobbra fordított, nyakékes, pántos sisakot helyeztek, amelynek rubinnal és zafírral ékesített, nyitott levélkoronájából növekvő, dolmányt viselő hajdú emelkedik ki, dolmányán gombokkal, fején babérkoszorúval. Jobb kezében szablyát, bal kezében ívelt tőrt tart. A címerpajzsot jobbról és balról egyaránt sisaktakaró díszíti.

A hajdúk rettenthetetlenségét és hősiességét jelképezi a két pajzstartó is.

  • Jobbról a bibliai alak, Sámson áll oroszlán kíséretében, ókori öltözékben. Jobb kezében tüskés buzogányt tart, fején sisak csillog.
  • Balról Achilles látható az előbbivel azonos öltözékben, fegyverrel, bal karjával hadipajzsot tart.
  • A pajzstartók talpazaton állnak, amelyet alul arcot ábrázoló díszítőelem egészít ki barokk levélmotívumokkal.

A vármegye címere némi eltéréssel megegyezik Bocskai István, Magyarország és Erdély fejedelme által a 13 hajdúkapitány és a parancsnokságuk alá tartozó 9254 hajdú részére 1605-ben adományozott címeres kiváltságlevél címerével. Ez a címer vált Böszörmény címerévé is, majd az egész Hajdú Kerület jelképe lett. A Hajdú Kerület némiképp megváltoztatott címeres pecsétjén V. Ferdinánd magyar nyelvű köriratot engedélyezett 1838-ban. 1877-ben lényegében ezt a címert vette át Hajdú vármegye is.

Hajdú vármegye
Kép: Joli HarsányiPanoramio

Hajdú vármegye véglegesen megállapított területe 1877-ben az 1877. évi I. törvénycikk alapján a Hajdú Kerületből és annak Nánás, Dorog, Böszörmény, Hadház, Szoboszló és Vámospércs hajdúvárosaiból, továbbá Szabolcs vármegye tíz és Bihar vármegye három községéből jött létre mint egységes vármegye.

A Bocskai István által alapított hét hajdúváros alkotta a fejedelem halála után a közös privilégiumok védelmére létrehozott Hajdú Kerületet, amely a nemesi vármegye alárendeltségébe nem tartozó, önálló közigazgatási egység volt. A hajdúknak sajátos szabadságjogaik voltak, kilencedet nem fizettek, városaik kollektív nemesi kiváltságot élveztek. Ezért viszont katonáskodással tartoztak az uralkodónak. A hajdúkat tizedekbe szervezték hajdútisztek vezetése alatt, a hajdúvárosok irányításáért a hajdúkapitányok voltak felelősek. A Hajdú Kerület élén a főkapitány állt.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei