Háromszék vármegye címere

Háromszék vármegye címerpajzsában a székelyek régi címerképének fő része fedezhető fel: páncélos jobb kar egyenes pengéjű kardot tart, amelyre medveszívet szúrtak. Háromszék címerének egyik, 1911-es változatán a szívet átdöfő kardot tartó páncélos karon kívül a pajzsban feltünteti a székely jelképeket, a napot, holdat és három csillagot is.

Háromszék vármegye
Kép: Csaba János SzentePanoramio

Háromszék a 16. században három székely szék – Sepsi szék, Orbai szék és Kézdi szék egyesítésével jött létre, területét az 1876. évi XXXIII. törvénycikk és véglegesen az 1877. évi I. törvénycikk a területi egységek összevonásával határozta meg. Az egységesített Háromszék vármegye címerképe szinte azonos az erdélyi székely nemzet 1436-ig használt címerével: kardot tartó páncélos jobb kar a kardra szúrt vörös medveszívvel és medvefejjel.

A székelyek jól őrizték az ország keleti és délkeleti végeit, ezért kaptak Zsigmond királytól jutalmul új címert: az arany naparcot és ezüst Holdat, amely Erdély összetett címerében is megjelenik. A 14. századig nemzetségi szervezetben éltek, majd az azt felváltó önálló közigazgatási egység 1876-ig a szék lett. A székely székek száma a középkori Erdélyben hét volt: Udvarhely, Maros, Sepsi, Kézdi, Orbai, Csík és Aranyos szék. II. Ulászló 1499. évi kiváltságlevele szerint ha a király személyesen vezetett hadat, a katonáskodó székelyek kötelesek voltak a fősereg előtt menetelni elővédként, visszafelé utóvédként. Továbbá kötelesek voltak Erdély határait bármikor megvédeni és folyamatosan őrizni. Ezért a székelyek felmentést kaptak az adózás alól, és így nemesi kiváltságban részesültek, valamennyien nemesi jogokkal rendelkeztek. Vezetőjük II. András óta a Magyar Királyság zászlósurainak egyike, a székelyek ispánja lett, amely címet a 15. század elejétől az erdélyi vajda, majd 1571 után az erdélyi fejedelem viselte.

A 15–16. századtól megindult a székelyek vagyon szerinti tagozódása, ami a személyes szabadság további megmaradása mellett három székely rend kialakulását eredményezte: primor (előkelő), primipilus (lófő, vagyis lovas székely katona, amelyhez az erdélyi fejedelmek uralkodása alatt az eques sclopetarius, azaz karabélyosok is tartoztak), pixidarius (gyalogos székely katona). Mindez jól megfigyelhető Udvarhely vármegye címerének pajzstartóinál.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei