Hont vármegye címere

Hont vármegye címere szegélyezéssel díszített, csücskös talpú pajzs, mezejében balra fordított, páncélos kar egyenes kardot tart. A pajzsfő jobb oldalán csillag ragyog, bal oldalán újholdarc látható. A címerpajzsot balra fordított, arcvértes, zárt sisak díszíti, rákozott nyakvérttel, szegélyekkel, szegecsekkel. Sisakdíszként a páncélos, kardot tartó kar ismétlődik meg. A címerpajzsot jobbról és balról egyaránt sisaktakaró díszíti.

Géza fejedelem uralkodása alatt és később Szent István is saját testőrségének parancsnokságát is német lovagokra, Hontra és Pázmánra bízta, akik szolgálataikért a Garam- és Ipoly-völgyében kaptak földet. A Hont családbeli leszármazottak idővel számos apátságot és prépostságot alapítottak ezen a területen, mint a Pásztói és Zebegényi Bencés Apátság, a premontrei rendhez tartozó Ipolysági és Bényi Prépostság. Hont lovag neve így összefüggésbe hozható a comitatus nevével, amely a 11–12. században már létezett. A vármegye főbb birtokosai a Balassa család, a 18. században a grófi – a 19. században hercegi – rangra és örökös főispánságra emelt Koháry család tagjai voltak. Hont vármegye címeres pecsétjét I. Ferdinánd adományozta 1550-ben.