Kis-Küküllő vármegye címere

Kis-Küküllő vármegye címere szegélyezett, csücskös talpú, reneszánsz pajzs, mezejét két, hullámos pólya osztja három mezőre. A pólyák a vármegyének nevet adó Kis- és Nagy-Küküllő folyókat jelképezik. A középső mezőben hármas halmon griff áll kiöltött nyelvvel, mindkét karmával meseszerűen nagy szőlőfürtöt tart, a föld termékenységének szimbólumaként. A pajzsot nyitott, rubinnal, zafírral és igazgyönggyel kirakott levélkorona díszíti. A címerpajzsot jobbról és balról egyaránt sisaktakaró díszíti.

Kis-Küküllő vármegye
Kép: Szekely ZoltanPanoramio

A középkori Küküllő vármegye területe a Kis-Küküllő-folyó mellett feküdt, központja Küküllővár volt. A vármegye területét az 1877. évi I. törvénycikk határozta meg, így azt két község kivételével a régi Küküllő vármegye, a Medgyes szász székből átcsatolt hat község és Erzsébetváros alkotta. Az 1877-ben létrejött Kis-Küküllő vármegye a régi Küküllő vármegye címeres pecsétjét vette át, amelyet Mária Terézia adományozott 1767-ben: + SIGILLUM COMITATUS DE KÜKÜLŐ 1767.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei