Komárom vármegye címere

Komárom vármegye címere csücskös talpú pajzs, mezejében sík talajon páncélos vitéz a felemelt jobb kezében lévő karddal éppen lesújtani készül az őt megtámadó, hátsó lábaira álló medvére. A címerpajzsra féljobbra fordított, nyakékes, pántos sisakot helyeztek, amelynek igazgyöngyökkel, rubinnal és zafírral berakott, nyitott levélkoronájából a pajzs címerképével megegyező növekvő vitéz emelkedik ki, kardját felemelve. A címerpajzsot jobbról és balról egyaránt sisaktakaró díszíti.

Komárom vármegye
Kép: Bibiana PappPanoramio

A comitatus valószínűleg a 11–12. században alakult meg, központja Komárom vára lehetett. A 13. században területét a Csák nemzetség birtokolta. A vármegye az esztergomi érsek, a győri püspök és a pannonhalmi apát egyházi joghatósága alá tartozott, ezért fő birtokosa is az egyház volt.

A 16. században Komárom, Érsekújvár és Tata vára bírt jelentőséggel – Tatán a gótikus várat Zsigmond király építtette, majd I. Mátyás palotával bővítette. Mária Terézia Komárom vármegye örökös főispáni címét a gróf Nádasdy családnak adományozta, ezért szokatlan, hogy a gróf Nádasdyak címeréből nem került át címerkép a vármegye címerébe.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei