Krassó-Szörény vármegye címere

Krassó-Szörény vármegye címerképei és heroldalakjai a két vármegye eredeti címereiből származtak: a díszített, kerek talpú pajzs hasítással osztott. A pajzstalpban hullámos pólya – a Duna – lebeg.

  • A jobb oldali mezőben felül hullámos pólya – a Temes-folyó – látható, fölötte naparc és újholdarc lebeg. A mező közepén méhkaptár körül hét méh röpköd.
  • A bal oldali mezőben középen kéttornyú, pártázattal ellátott vár lebeg zárt kapuval, lőrésekkel – Szörényvár –, fölötte két, keresztbe fektetett bányászcsákány látható.
  • A pajzs fölött rubinnal, smaragddal és ezüsttel ékesített, nyitott levélkorona lebeg.
  • A pajzstartók talapzaton állnak. Jobbról a római mitológiából Herkules – akit a vármegye területén található mehádiai (1817 óta Herkulesfürdői) gyógyfürdőkre emlékeztetve a gyógyító források isteneként is tiszteltek –, áll ruha nélkül, jobb kezében fahusángot tartva. Balról egy bányász, zsinórozott és szegélyezett egyenruhában, kötényben, csizmában és csákányos sapkarózsával díszített bányászkalapban.
Krassó-Szörény vármegye
Kép: Marian GHITAPanoramio

Krassó-Szörény vármegye az 1880. évi LV. törvénycikk rendelkezése alapján az addig önálló Krassó és Szörény vármegyékből alakult, címeres pecsétjét I. Ferenc József adományozta 1881-ben: KRASSÓ-SZÖRÉNY VÁRMEGYE 1881. körirattal. A korábbi Krassó vármegye mint comitatus feltehetőleg a 11–13. században alakult meg a Krassó-, Nyárád- és Duna-folyók vízgyűjtő területén, Krassóvár központtal. Krassó vármegye címeres pecsétjét Mária Terézia adományozta 1779-ben, V. Ferdinánd pedig 1837-ben magyar nyelvű köriratot engedélyezett: KRASSÓ VÁRMEGYE’ PETSÉTJE. MEG UJITTATOTT. 1837. A barokk keretes címerpajzs egy pólyával vágott, fent hasított. A pólyában II J. MT (II. József és Mária Terézia nevének kezdőbetűi) lebegnek.

  • Az első mezőben a Temes-folyó és hídja látható Lugosnál, fölötte naparc és újholdarc lebeg.
  • A második mezőben négylábú lócára helyezett méhkas áll, körülötte hét méh röpköd.
  • Az alsó mezőben két, sziklás, gyér fenyőfás hegyvonulat között kezében csákányt emelő bányász, a bal oldali szikla tetején zerge áll.

Pajzstartók jobbról bivaly, balról medve. Szörény vármegye alapvetően a középkori szörényi bánság Szörényvár és Orsova között fekvő területéből jött létre a 19. században. 1873. évi XVII. törvénycikk a román bánsági ezred és a szerb bánsági ezred területét Szörény vármegye elnevezéssel önálló törvényhatósággá szervezte.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei