Máramaros vármegye címere

Máramaros vármegye címere többszörösen ívelt, kerek talpú pajzs, vágással osztott. A felső mezőben két fenyőfa között, sziklás sóbánya (sóakna) bejárata látható, amelynek tetején zerge áll. A sóakna világos bejárata előtt két, egymással szembenálló bányász dolgozik bányászsapkában, kabátban, csizmában, nadrágban, csákánnyal. A címerpajzs alsó mezejének négy, hullámos pólyája a vármegye négy folyóját, a Tiszát, a Talabort, a Nagyágat és a Visót jelképezi.

Máramaros vármegye
Kép: Tatomir Ion-MariusPanoramio

Máramaros vármegye a középkorban királyi birtok és Árpád-házi királyaink kedvelt vadászterülete volt. A Máramarosi-havasokkal lezárt területen a kősóbányászatnak régi hagyományai vannak, jövedelme a királyi kincstárba folyt be. Jelentős várai Huszt, Visk és Técső voltak. A vármegye címere is a máramarosi kősóbányászatra utal. Máramaros címeres pecsétjét Mária Terézia adományozta 1748-ban: • SIGILLUM COMITATUS MARAMAROSSIENSIS 1748 körirattal, ezt V. Ferdinánd megerősítette, magyar nyelvű köriratát 1837-ben engedélyezte.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei