Maros-Torda vármegye címere

Maros-Torda vármegye címere csücskös talpú, hasított pajzs. A pajzson nyitott, rubinnal, zafírral és igazgyönggyel kirakott levélkorona nyugszik.

  • A jobb oldali mezőben lombkoronás almafa áll almákkal. A fa előtt a földön szintén almák hevernek. A mező három pólyával osztott (Maros-, Küküllő- és Nyárád-folyók), a felső két pólya között csillag, Maros szék címeréből.
  • A bal mezőben Szent László király áll páncélban, vállán vállszalaggal, fején koronás sisakkal, oldalán egyenes karddal. Jobb kezében zászlós lándzsát, bal kezével földre támasztott buzogányt tart. A király lába előtt a földön pénzek hevernek, emlékeztetve a mondára, miszerint az Erdélybe betört „kunokat” László megtámadta, és a menekülő „kun” vezér – hogy a magyar katonák figyelmét az üldözésről elvonja – sok aranyat szórt szét. Már-már az üldözés sikere forgott kockán, hiszen több vitéz lóról szállva az aranyat szedte fel a földről, ezért Szent László Istenhez fohászkodott. „Uram, segíts meg!” – és a sok arany kerek kővé változott, a „kunokat” pedig legyőzték.

Maros-Torda vármegye
Kép: paulnascaPanoramio

Maros-Torda vármegye az 1876. évi XXXIII. törvénycikk és az 1877. évi I. törvénycikk rendelkezései alapján Maros szék, Torda vármegye 73 községe, Kolozs vármegye 5 községe, Naszód Vidéke 2 községe és Szászrégen település egyesítésével jött létre. Maros-Torda vármegye címerét Maros szék címerképeinek és heroldalakjainak, valamint a Szent László királyról és a kővé vált pénzről szóló monda (Szent László pénze) címerbeli megjelenítésével alkották meg. A vármegye címerét I. Ferenc József adományozta 1878-ban.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei