Moson vármegye címere

Moson vármegye címere csücskös talpú pajzs, melynek mezejében hármas halmon két, egymással szembenálló, kétfarkú oroszlán jobb, illetve bal mellső lábával a magyar királyi koronát emeli magasra. Az oroszlánok fején nyitott, ékkövekkel kirakott levélkorona van. A magyar királyi korona ékkövekkel díszített, bélelt. A két oroszlán között a középső halmon három, ötszirmú virág látható. A pajzsot rubinnal, zafírral, igazgyönggyel ékesített nyitott levélkorona díszíti.

Moson vármegye
Kép: LorantPanoramio

Moson vármegye területén feltehetőleg a 11–12. században alakult comitatus, központja Moson lehetett, amely a „mosoni kapu” védelme miatt jelentős volt. Könyves Kálmán uralkodásának kezdetén, 1096-tól indultak meg a keresztes hadjáratok Európából a Szentföldre. A Bouillon Gottfried vezette keresztes sereg rendezetlen előhada Moson várát vette ostrom alá, Kálmán szétszórta őket, azonban a lovagi keresztes sereget átengedte az ország területén úgy, hogy a királyi sereg Moson várától Zimonyig kísérte őket. Moson vármegye címeres pecsétjét III. Ferdinánd adományozta 1647-ben, és azt V. Ferdinánd megerősítve, magyar nyelvű körirattal látta el 1837-ben: * MOSONY VÁRMEGYE PETSÉTJE 1647. MEGUJITTATOTT 1837.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei