Nagy-Küküllő vármegye címere

Nagy-Küküllő vármegye címere összetett: a szász Kőhalom szék, Segesvár szék, Nagysink szék és Felső-Fehér vármegye címereiből címeregyesítéssel jött létre. A szegélyezett, ívelt, hegyes talpú nagypajzs negyedelt, boglárpajzsa szegélyezett, háromszögű.

  • Az első mezőben egy balról kinyúló kar három szőlőfürtöt felfelé tart – Medgyes szék címeréből.
  • A második mezőben három belső tornyos vár áll lőrésekkel, nyitott, boltíves kapujában mellső lábával kardot emelő, egyfarkú oroszlánnal – Segesvár szék címeréből.
  • A harmadik mezőben egymás mellett három, pártázattal, lőrésekkel és kapuval ellátott vártorony áll. Mindhárom vártorony fölött egy-egy nyitott levélkorona lebeg – Kőhalom szék címeréből.
  • A negyedik mezőben az Árpádok és az Anjouk egyesített címere látható a hétszer vágott mezővel és a liliomokkal – Nagysink szék címeréből.
  • A boglárpajzs mezejében kiterjesztett szárnyú sas áll – Felső-Fehér vármegye címeréből. A nagypajzsot két oldalról tölgyágak övezik makkokkal.
Nagy-Küküllő vármegye
Kép: Tjarko EvenboerPanoramio

A Nagy-Küküllő és az Olt-folyók között fekvő vármegye az 1876. évi XXXIII. törvénycikk alapján alakult meg a területén addig fennállt erdélyi szász székekből és egy korábbi vármegyéből. Területét alkotta: Kőhalom szász szék, Segesvár szász szék Segesvárral, Nagysink szász szék, Medgyes szász szék Medgyessel, a volt Felső-Fehér vármegye 44 községe és Újegyház szász szék két községe, mindez Segesvár székhellyel.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei