Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye címere

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye címerén a szegélyezett körpajzsot ívelt szegély osztja két mezőre, amelyből a felső mező felül szegélyezett.

  • A pajzsmezőben hármas halmon kettős farkú oroszlán látható, jobb mellső karmában nyitott levélkoronát, bal mellső karmában országalmát tart, mindkettőt előrenyújtva – Pest-Pilis-Solt vármegye címeréből.
  • Az alsó mezőben zsinóros dolmányban, vitézkötéses nadrágban, kucsmában, csizmában jobb kezében szablyát tartó vitéz áll – a Kiskunság jelképeként.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Kép: csorszfotoPanoramio

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye a 1877. évi I. törvénycikk rendelkezése alapján a volt Pest-Pilis-Solt vármegyéből és egy község kivételével, a volt Jászkun Kerület 12 községéből és néhány pusztájából alakult meg. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye négy önálló közigazgatási egységből szerveződött az évszázadok folyamán.

Először Pest és Pilis vármegye egyesült Pest-Pilis néven a 15. században, 1569-ben Solt csatlakozott, majd 1659-ben létrejött Pest-Pilis-Solt vármegye, amely 1659-ben, I. Lipót uralkodása és gróf Wesselényi Ferenc nádorsága alatt kapta címeres pecsétjét, amelyet 1733-ban megújítottak: hármas halmon álló oroszlánt ábrázolt. Pest-Pilis-Solt vármegye örökös főispánja az ország nádora volt. V. Ferdinánd 1836-ban a megújított címert erősítette meg. Végül a vármegyéhez a Kiskunság csatlakozott, ezért I. Ferenc József 1878-ban bővített címert adományozott a vármegyének.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei