Sáros vármegye címere

Sáros vármegye címere alul levéldíszítéssel keretezett, felül szegélyezett, reneszánsz pajzs, amely vágással felső és alsó mezőre osztott. A felső mezőben növekvő, hosszú hajú, meztelen nőalak látható, amint egy nyitott, rubinnal és zafírral kirakott levélkoronát tart a feje felett. Ez a címerkép a vármegyében birtokos gróf ghymesi és gácsi Forgách család 1719-es címeréből származik. Az alsó mezőben négy, hullámos pólya látható, amely valószínűleg folyókat jelöl.

Sáros vármegye
Kép: Majka44Panoramio

Sáros vármegye a Magyar Királyság északi vármegyéinek egyike, a Tarca, Tapoly és Ondava folyók forrásvidékénél feküdt. Árpád-házi királyaink Sáros és Kapi várai környékén katonai segédnépek csoportjait telepítették le határőrizeti feladatokkal. A 16. századtól birtokosai a Thurzók, Dessewffyek, Forgáchok voltak. 1622-ig gróf Forgách Zsigmond főispán állt a vármegye élén.

A vármegye címeres pecsétjének első megjelenése a 16. század elejéről ismert, bár II. Mátyás 1615-ben címert adományozott a vármegyének: a vágott pajzs felső mezejében feje fölött koronát tartó, növekvő angyal látható, fehér vállszalagokkal. Az alsó mezőt három, hullámos pólya osztja. Pajzstartók: két „géniusz”. Ez nem azonos a később használt címerrel, amely szerepel az 1839-ben V. Ferdinánd által magyar nyelvű körirattal engedélyezett címeres pecséten.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei