Somogy vármegye címere

Somogy vármegye címere kerek talpú, szegélyezett pajzs. A pajzsmezőben lebegő, nyitott, rubinnal és smaragddal kirakott levélkoronából könyökben behajlított páncélos bal kar emelkedik ki, s tart három ágat két szőlőfürttel és három szőlőlevéllel. A szőlő a föld termékenységét és a somogyi bor bőségét jelképezi.

A pajzsra jobbra fordított csőrsisakot helyeztek, sisakkorona helyett a sisaktakaró színeit tartalmazó tekercset helyeztek rá. A sisakdísz kiterjesztett szárnyú, sakkozott sas, fején nyitott levélkoronával, kiöltött nyelvvel. A sisaktakarót „erősebb fuvallattól mozgatott virágok” alkotják, amelyek a négy csúcsban elhelyezkedő, száron függő „gyümölcsöket” veszik körül.

Somogy vármegye

Somogy vármegye az I. István kori somogyi hercegség része volt, Somogyvár székhellyel. A dukátus ura, Koppány vezér Géza fejedelem 997-ben bekövetkezett halála után fia, István fejedelmi hatalmát nem ismerte el, és a levirátus jogán feleségül akarta István anyját, az erdélyi Gyula lányát, valamint igényt tartott a fejedelmi hatalomra is. István a történelemben Koppány lázadásaként ismert eseményt katonai kíséretének német lovagjai, Hont, Pázmány és Vencellin vezetésével vérbe fojtotta. Koppány birtokaiból comitatust szervezett, amelyben a tizedet a pannonhalmi Szent Márton Apátságnak adományozta, továbbá minden tízedik megszületett gyermeknek az egyház szolgálatába kellett lépnie. Somogy vármegye II. Ulászlótól kapott címereslevelet 1498-ban.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei