Szeben vármegye címere

Szeben vármegye címere összetett címer, amely a vármegyét alkotó szász székek címerképeinek felhasználásával jött létre. A csücskös talpú pajzs negyedelt, boglárpajzsa szintén csücskös talpú.

  • Az első mezőben két, keresztbe fektetett kard lebeg, körülöttük hat, szabályosan elhelyezett csillag ragyog. A kardok felett a kardok és csillagok által közrezárva nyitott levélkorona lebeg.
  • A második mezőben kétfarkú oroszlán ágaskodik, fején nyitott levélkoronával – Szászsebes szék címeréből.
  • A harmadik mezőben balra lépő medve látható, kiöltött nyelvvel – Újegyház szék címeréből.
  • A negyedik mezőben lebegő, két szarvasagancs által közrefogva három szál, egy csokorba kötött természetes liliom látszik – Szerdahely szék címeréből.
  • A boglárpajzs mezejében stilizált, szív alakú levélben végződő, ívelt háromszög és fölötte nyitott levélkorona lebeg – Nagyszeben szék címeréből.

A címerpajzsot stilizált, szívlevélben végződő, ívelt háromszögre és az azon keresztbe fektetett kardokra helyezték. A pajzs felett a kardok markolatát érintve nyitott, rubinnal, smaragddal és igazgyönggyel kirakott levélkorona látható. A pajzstartók – jobbról kétfarkú oroszlán, fején nyitott levélkoronával, balról medve – keresztbe fektetett virágokon állnak.

Szeben vármegye
Kép: Rolf SPanoramio

Szeben vármegye az 1876. évi XXXIII. törvénycikk és az azt szabályozó 1877. évi I. törvénycikk alapján jött létre a következő területekből: Szeben szék Nagyszebennel, Szászsebes szék Szászsebessel, Szerdahely szék, Újegyház szék a Nagy-Küküllő vármegyéhez csatolt két község kivételével, Alsó-Fehér vármegye kilenc községe, Felső-Fehér vármegye két községe.

A tatárjárás után telepesek érkeztek Szászországból is – főként Szeben, Brassó és Beszterce vidékén telepedtek le. II. András 1224-ben privilégiumokat adományozott számukra (Andreanum), s vármegyéktől független, autonóm egységgé nyilvánította területüket. Élén a király által a magyar főurak közül kinevezett szebeni ispán, azaz szász gróf állt.

Károly Róbert uralkodása alatt alakultak ki a szászok belső önkormányzati egységei, a szász székek, élükön a király által kinevezett, de 1464-től maguk által választott királybírákkal. 1486-ban I. Mátyás is kiváltságot adományozott a szászoknak, és létrejött az Erdélyi Szász Egyetem (Universitas Saxonum Transsylvaniae), ahol a király megengedte, hogy a szebeni ispánt ők választhassák. Az eredetileg országhatárvédő és földművelő feladatokkal letelepített erdélyi szászok földje, a Szászföld a 15. század végétől a Nagyszeben, Kőhalom, Segesvár, Nagysink, Újegyház, Szerdahely, Szászsebes, Szászváros, Medgyes, Nagyselyk székekből állt, de hozzájuk tartozott Beszterce és Brassó Vidéke is. Vezető szerepet Nagyszeben szék játszott, hiszen 1796-ig Nagyszeben város polgármestere volt a szebeni ispán (szász gróf). Szászföld önállósága 1876-ban a polgári vármegyék kialakításával szűnt meg, területén vármegyéket szerveztek. Szeben vármegye címerét I. Ferenc József adományozta 1893-ban.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei