Szepes vármegye címere

Szepes vármegye címere csücskös talpú, arannyal szegélyezett és negyedelt pajzs, boglárpajzzsal.

  • Az első mezőben kétfarkú oroszlán kiöltött nyelvvel, mellső lábait felemeli – a Thurzó család címeréből;
  • a második mezőben nyitott levélkoronából balra forduló, növekvő egyszarvú – a Korotnoky család címeréből;
  • a harmadik mezőben heraldikai liliom,
  • a negyedik mezőben hármas halmon nyitott levélkoronából növekvő kőszáli kecske – a Berzeviczy család címeréből látható.
  • A kerek talpú boglárpajzs mezejében hármas halmon növekvő, balra forduló medve mancsában három gabonakalászt tart, a boglárpajzs jobb felső részén csillag ragyog – a Szepesi X Lándzsás szék címeréből.

A pajzsot nyitott, igazgyönggyel, rubinnal és zafírral berakott levélkorona díszíti. Sisak nincs, mégis a címerpajzs mindkét oldalról sisaktakaróval díszített.

Szepes vármegye
Kép: T-DokiPanoramio

Szepes vármegye területileg a két önálló rész, az „alsó szék és a „felső szék nemes tíz lándzsás megye egyesítésével bővült 1803-ban, bár ezután is működtek önálló törvényhatóságok a területén. Az Árpád-kor elején ezen a területen is határőr-településeket hoztak létre. Eőr, Strázsa, Nagyőr lakosai kiváltságokat kaptak a királytól, amelyeket IV. Béla 1243-ban kiállított kiváltságlevele rögzített. Minden tíz fő után kötelesek voltak egy lándzsás lovast kiállítani a királynak. Területüket tíz lándzsás széknek nevezték.

A 11–12–13. században bevándorolt szászok választott grófjuk vezetésével létrehoztak egy 24 városból álló területi egységet: Universitas XXIV. Regalium Civitatum Terrae Sceptus vagy Provincia Saxonum de Scepus néven. Később Zsigmond 13 várost zálogba adott a lengyel királynak. A maradék 11 várost Mátyás 1464-ben Szapolyai Imre nádornak adományozta a szepesi grófsággal, Szepes várával együtt.

1531-ben Thurzó Elek országbíró, 1638-ban gróf Csáky István tárnokmester kapta meg a szepesi gróf címet, majd a gróf Csákyak lettek Szepes vármegye örökös főispánjai. A 11 városból később kettő, Késmárk és Lőcse szabad királyi város lett, a többi lassan vármegyei fennhatóság alá került. A 13 elzálogosított várost Mária Terézia visszacsatolta az országhoz, majd egyesítve azokat Podolinnal, Lublóval és Gnezdával, megalakította a Szepesi XVI Város Kerületét, amely kiváltságos kerületként 1876-ig állt fenn, akkor a Szepesi XVI Város Kerületét egyesítették a vármegyével. Szepes vármegye magyar nyelvű köriratot tartalmazó címeres pecsétjét 1840-ben engedélyezte V. Ferdinánd: A’ KÉT TÖRVÉNYESEN EGYESÜLT SZEPES VÁRMEGYEK’ PECSÉTJE. 1840.

A honlap szerkesztői mindent megtesznek azért, hogy a portálon közölt információk pontosak, frissek és teljesek legyenek, de előfordulhat, hogy hibáztunk. Ha Ön rendelkezik megfelelő minőségű és hiteles forrással, kérjük ossza meg velünk az ismereteit.

Itt írhat nekünk
Hirdetés

Megyék címerei

Megyék településeinek a címerei